A magyarorszagholnap.hu oldalon megjelenő tézisben alapvető problémaként szerepel, hogy a magyarországi nyugdíjrendszer jelentős részben még mindig munkanyugdíj. Vagyis a tanulmányoktól a nyugdíjig egy fokozatosan emelkedő fizetésű életpálya tervére épült struktúra konzerválódott, melynek során – egyenletesen növekvő szerzett jogokkal – egy racionális helyettesítési rátával kiszámolt nyugdíjat lehet kiszámolni. Mára ez a szisztéma elavulttá vált, a fő cél pedig az, hogy a munkavállalók az öngondoskodás útjára lépjenek. Csakhogy akad némi probléma. Mégpedig az, hogy a ma pályájukat kezdő fiataloknak ugyan van némi perspektívájuk ezen a vonalon, ellenben azokkal, akiknek csupán tíz évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig. Márpedig rövidtávú tervekre is szükség van.

A tézisek között szerepel az is, hogy a nyugdíjat nem lehet önmagában kezelni. Igazságosabb, áttekinthetőbb és hitelesebb adórendszer kialakítása nélkül semmilyen jól működő nyugdíjrendszer kialakítására nincs esély. Nem elhanyagolható, hogy a segélyezési rendszerek szintén nem magukban állnak: egyrészt hiába tolnak át a nyugdíjrendszerből a segélyezettek közé embereket, az még ugyanúgy pénzbe kerül, másrészt a segélyrendszerek logikája is visszahat a nyugdíjrendszer hatékonyságára.

Ma a legrosszabbul azok járnak, akiket munkaadóik minimálbérre jelentenek be, de valós jövedelmük jóval meghaladja azt. Nekik a magánnyugdíjpénztár-tagságon felül plusz befizetésekkel érdemes előtakarékoskodnunk, hogy nyugdíjas éveikre is megőrizzék azt az életszínvonalat, amelyet aktív dolgozóként megteremtettek. Ehhez nyújtanak segítséget az önkéntes nyugdíjpénztárak vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Bár a PSZÁF-nál és a Bankszövetségnél sem készült statisztika utóbbi elmúlt egyéves pályafutásáról, a teljesség igénye nélkül megkérdeztünk néhány bankot, hogy alakult az nyugdíj-előtakarékossági számla megnyitására való hajlandóság.

Mindenki az adókedvezményre hajt

Mint azt Erste Befektetési Zrt. kommunikációs szakértőjétől megtudtuk, a Magyar Posta hálózatában 2007 februárjáig összesen ötezer számlát nyitottak az ügyfelek, melyek többsége az elmúlt négy hónapban történt. Az azokra befizetett megtakarítások teljes összege már milliárdos nagyságrendű. Illés Adrienn arról számolt be, hogy az ügyfelek többsége a maximális adókedvezmény kihasználásához szükséges összeget helyezett el nyugdíj-előtakarékossági számláján, vagyis 400 ezer forint körüli a leggyakoribb összeg.

Legtöbben befektetési jegyet vásárolnak a befizetett pénzből, többségük a közép- és hosszútávú befektetéseket részesíti előnyben, de szép számmal vásárolnak részvényt is, amivel jelentős tranzakciós díjakat spórolhatnak meg. Az Erste Befektetési Zrt-nél a legfiatalabb NYESZ számlával rendelkező ügyfél 20 éves, a legidősebb 84, az átlagéletkor pedig 56 év. Az 59 évesek vannak legtöbben, vagyis azok, akik pont három év múlva érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt (a most hatályos jogszabályok szerint).

Az Ersténél életkornak, élethelyzetnek megfelelően lehetőség van eseti vagy rendszeres befizetésre, de összegük és gyakoriságuk is tetszőlegesen változhat az ügyfél igénye szerint. Ezzel rendszeres megtakarítást lehet elérni alacsony költséggel, akár kamatadó-mentesen és a személyi jövedelemadó-kedvezmények kihasználásával.

5,4 ,milliárdot fektettek be az OTP-nél

Az OTP-nél 2007. január végével a NYESZ-R konstrukciót nyitó ügyfelek száma megközelítette az 5.700 főt, az általuk befektetett összegek piaci értéke pedig meghaladta az 5,4 milliárd forintot. A számlát nyitó ügyfelek között azonos arányban voltak nők és a férfiak. A korcsoport szerinti eloszlásnál a konstrukció szabályozásából fakadóan az 55 és 65 év közötti korosztály volt, akik kiemelkedően magas arányban nyitottak ilyen számlát. Ez annak köszönhető elsősorban, hogy a számlanyitást követő 3. adóévben és amennyiben nyugdíjas az ügyfél veheti fel adómentesen a NYESZ-R számláján elhelyezett befektetéseit. Éppen ezért főleg nyugdíj előtt állók és nyugdíjasok körében kedvelt ez a számlaforma.