Véleménye szerint a magyar jobboldal történelmi gyökerei, a rendszerváltáskor kialakult helyzete „sok mindent magyaráz abból a magatartásból, ami most a jobboldal bizonyos erőit jellemzi”. Bizonyos értelemben ez, ha felmentést nem is, de választ talán ad a radikalizmusra is - tette hozzá.
A kormányfő azt mondta, a jobboldal sokszor érezhette úgy, hogy egyenlőtlen küzdelemben kell megvívnia harcát. „Nem tudom, hány lépést kell még tennünk egymás felé, de két dolgot mindkét félnek egészen biztosan meg kell tennie, empátiát mutatni a riválissal szemben, és önkritikát gyakorolni saját magát illetően. Az ilyen lépések sorozatával lehet eljutni az ország érdekében való együttműködésig” - vélekedett.
Gyurcsány Ferenc kitért arra: a megértés és a kezdeményezés nem jelenti azt, hogy ne maradna kritikus a jobboldalhoz, hiszen ez a demokratikus működés előfeltétele.
A kormányfő az MTI-nek beszélt arról is, hogy azért most született meg az elemzés, mert Magyarország veszélyes útra tévedt. „Hosszú, sok évig tartó folyamat eredményeként Magyarország egyre inkább a szociális problémáiba zárkózik, és megfeledkezett arról, hogy hosszú távú sikereinek a legfontosabb feltétele, hogy a régió versenyében a legerősebb állam legyen” - közölte.
Az „éljük túl a mát” logikája helyett „a fektessünk be a holnapba” mentalitásra lenne szükség, és arra, hogy a modernizáció, a befektetés, a versenyképesség kérdései kerüljenek előtérbe - hangoztatta.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: az elmúlt években a jobb- és a baloldal politikai hatalmi küzdelme elvette az energiát a fontos dolgoktól, aminek eredményeként az emberek azt érzik, hogy az ő dolguk a legkevésbé fontos. „Ez a látszat sajnos nem teljesen megalapozatlan” - jegyezte meg.
Az elemzésben a miniszterelnök azt írja, igazuk van azoknak, akik kritizálják azért, mert nem közvetlenül a választások után jelentette be a részletes politikai programját. Az MTI-nek erről azt mondta: fogva tartotta őket az előző időszak politikai sikerreceptje, hogy a kormány viszonylag szűk körben készítette elő a döntéseket, és amikor készen volt, akkor mutatta be a nyilvánosságnak.
„Nem vettük észre, hogy az átfogó reformpolitikánál, amely mélyen átalakítja a hétköznapokat, ugyanez a politika nem működik. Emellett túlságosan lekötötte a figyelmünket, és az én személyes figyelmemet is a szembesülés a minden várakozásunkat meghaladóan nagy költségvetési hiánnyal” - idézte fel a kormányfő.
Az elemzés több fejezete is foglalkozik az MSZP-vel. Rögzíti, hogy Kádár János és Nagy Imre öröksége közül egyértelműen az utóbbit kell választani. A miniszterelnök kiemelte, hogy ez a világos mondat teremti meg a világos politikának az előfeltételét. Álláspontja szerint tiszteletben kell tartani a rendszerváltás előtti 40-50 évet is, de a nosztalgia az emberekben a szociális biztonságához, a gyarapodáshoz kötődik, nem pedig a szabadság hiányához.
„Világos különbséget kell tenni, hogy van egy diktatórikus örökség és van szabadságpárti, demokratikus örökség is. Az utóbbit kell választani, mert ez teremti meg a lehetőséget, hogy őszintén vállalhassuk Kéthly Annát és Bibó Istvánt, valamint őszintén szembeszegülhessünk mindenfajta új keletű szociális és gazdasági populizmussal, vagy nosztalgikus politikai hajlamokkal” - szögezte le.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: az anyag célja az is, hogy hozzájáruljon a baloldal és a szocialista párt politizálásának, működésének modernizálásához.
