Eladó a világ legkisebb „állama”

Az új tulajdonosnak lesz gondja bőven, ugyanis Sealandet eddig még – a sajátján kívül – egyetlen kormány sem ismerte el, pedig már negyven éve fennáll. A miniállam tulajdonképpen egy tengerben álló platform, amelyet a britek építettek a második világháború alatt Anglia partjaitól valamivel több mint hét tengeri mérföldre, nemzetközi vizeken (akkor Anglia még csak hárommérföldnyi körben tekintette a tengert felségvizének – partjaitól számítva). Az erőd a német támadások ellen szolgált légelhárító bázisként. 

Csatában a britekkel 

A világháború után a legtöbb ilyen létesítményt lebontották, de a Roughs Tower „valahogy” ott maradt. Így aztán óriási meglepetést keltett, amikor a mintegy 200 négyzetméteres alapterületű (de több emeletes) szigeterődöt 1967. szeptember 2-án Paddy Bates, a haditengerészet egykori őrnagya elfoglalta: kitűzte zászlaját és kikiáltotta a Sealandi Hercegséget.

A Bates család 1968-ban „visszaverte” a brit haditengerészet egységeit (pár lövést adtak le), s miután egy angliai bíróság illetéktelennek minősítette magát az ügy megítélésében, merthogy az nemzetközi vizeken történt, Sealand szerint de facto elismerte a hercegséget.

1969 óta, a platform fenntartási költségeinek fedezésére az ország saját útlevelet és bélyeget bocsátott ki.

Nagy-Britannia azonban 1987-ben kiterjesztette fennhatóságát a partjaitól 12 mérföldre lévő tengeri területre, így a platform már brit felségvizekre került.

Államalapítók vagy demonstrálók?

Sealand nincs egyedül ebben a különleges helyzetben. Nemrégiben hasonló kis „államot” hoztak létre a homoszexuálisok jogaiért küzdő szervezetek az ausztráliai Nagy-korallzátony egy szigetén, szintén saját zászlóval, bélyeggel. 2004-ben azért szánták rá magukat erre a jelképes lépésre, mert az ausztrál parlament nem szavazta meg az egyneműek házasságkötését engedélyező törvényjavaslatot.

Szintén Ausztráliában került sor 1970-ben egy államalapításra, amikor a kormány mezőgazdaság-politikája elleni tiltakozásul farmerek megalapították Hutt River Province-t.

Az „államalapítók” minden igyekezete ellenére a nemzetközi világ nem ismerte el egyik újdonsült jövevényt sem. Jelenleg hivatalosan még mindig Vatikán számít a világ legkisebb államnak, a maga 0,44 négyzetkilométerével. A sorban ezt követi Monaco, San Marino és Andorra.

Mitől lesz ország egy ország?

David Miller, a National Geographic Társaság térképészeti osztályának vezetője az amerikai National Geographic Online-nak elmondta, ahhoz hogy egy állam felkerüljön a hivatalos térképekre három feltételnek kell teljesülnie. Szárazfölddel kell rendelkeznie, ellenőrzést kell gyakorolnia e fölött, és nem utolsó sorban más államoknak is el kell ismerniük, mint független államot.

„Sealand esetében pedig nincs szó se szárazföldről, se nemzetközi elismerésről” – tette hozzá a szakértő, és mivel 1987 óta brit felségvizeken van, a brit királyság részének számít.

A bizonytalan jogi helyzet talán jól magyarázza, hogy a potenciális vevők miért nem tolonganak, habár a helyet a tulajdonosa „Michael herceg”, a „honfoglaló” Paddy Bates fia szép kilátással hirdeti.