Kelet-Közép-Európa egészén dübörög a gazdaság, kivéve nálunk

A nemzetközi kereskedelemben jelentősen lehagyta vetélytársait Kína, illetve régiónk. Az ázsiai ország részesedése hét százalékos -azaz tíz év alatt megnégyszereződött-, de régiónk sem panaszkodhat, hiszen ugyanebből kihasított négyszázalékos tortaszelet azt jelenti, hogy megdupláztuk a részesedéseket- olvasható a Magyar Hírlapban.

A felmérésből kiderül: a volt szocialista országokban és Törökországban végbement változások az EU-15 országainak importját is átalakították, a kelet-közép európai országok immár nyolc százalékkal részesednek belőle.

A régiót Kína előretörése sem zavarta, hiszen teljesen más termékekkel rukkol elő, mint Európa, így továbbra is versenyképes exportőrök maradhatunk.

Kína a számítástechnika, az elektronika, valamint a textil és bőriparban remekel, míg a kelet-közép-európai országok az autó és gépgyártásban, a faiparban, a gumi, illetve műanyagiparban törnek az élre.

Természetesen a kedvező környezet és a javuló mutatók a befektetőket is a régióba csalogatja. 2005-ben a 2004-es 37 milliárd után már 48 milliárd dollárnyi tőke érkezett a régió államaiba, eloszlása azonban meglehetősen változó.

Míg Törökországba, a most csatlakozott Romániába, Bulgáriába, Csehországba és Szlovákiába egyre több tőke áramlik, a pár éve még legnépszerűbb Magyarország-Lengyelország páros 2005-ben visszaesett.

Csehország és Szlovákia előnye az üzleteknek rendkívül kedvező környezet, Bulgária, Románia a remekül képzett olcsó munkaerővel, az ipari hagyományokkal, illetve a dinamikus üzleti háttérrel jeleskedik. Az emberi erőforrás olcsóságát mutatja, hogy Magyarországon havonta 875 euróba kerül egy alkalmazott, addig Bulgáriában 219 euró az átlagos munkaerőköltség.

Hazánk és Csehország ahol bizonytalan a gazdasági környezet, illetve az állami beruházás hiánya visszaveti az ágazatot, kilóg a sorból: az építőipar stagnálását, vagy roppant csekély növekedését várják a szakértők. Ezzel szemben a többi országban a technológiai ágazatok növekedésére számítanak, a közlekedés eszközök gyártásában kétszámjegyű növekedést várnak, az építőiparban pedig kilenc százalékos növekedést jósolnak.