Próbálkoznak

Változást várunk, mert baj van – és nem csak a gazdasági világproblémák miatt. Ezt érezzük a mindennapjainkban, otthon, a munkahelyünkön – a saját bőrünkön. Baj van az ország állapotával, a társadalom pedig lassan a saját eszközeihez nyúl, hogy megvédje magát. A Magyar Gárda után például megalakulóban van Mohácson egy – a FigyelőNet információi szerint jobboldali – cigány gárda. Azt látjuk, hogy nem csak a nem cigányok, de a cigányok is maguk lépnek azért, hogy valami történjen már társadalmi szinten, hogy a cigánybűnözést, azaz a cigányok által elkövetett bűnözést ne a cigánysághoz, hanem egyszerűen a bűnözőkhöz kösse az átlagember.

Azonban ez a hal is a fejétől bűzlik, de nagyon. Egészséges vajon, hogy a Kiskunlacházán megerőszakolt és meggyilkolt lány esete után a szocialista prominens, Mesterházy Attila azon sajnálkozik, hogy a szélsőjobboldal fellépésének köszönhetően rettegnek az etnikai kisebbségek? Hol él Mesterházy? Mi Magyarországon, s itt már régen nem csak az etnikai kisebbségek rettegnek (bár Kiskunlacházán úgy tűnik, annyira azért mégsem retteg minden kisebbségi), hanem egyre inkább retteg a többség is, mert lassan nem lehet nyugodt szívvel elengedni szombat este bulizni a gyereket.

Föld hívja a politikust! Jelentkezz!

A törvényhozóknak le kéne szállniuk a földre, s észrevenni, hogy Magyarországon a probléma nem a szélsőjobboldal, s nem a cigánybűnözés, hanem az ő felelőtlen és tehetségtelen (vagy aljas) hozzáállásuk. Annak idején Csurka Istvánt kis híján karóba húzta a sajtó, amikor 2001. szeptember 11-e után közvetlenül azt nyilatkozta, hogy az USA saját magának köszönheti az al-kaidás attakot. Csurka hibája akkor az volt, hogy rosszkor szólt be olyat, ami vita tárgya azóta is.

Az egyik baj ma az, hogy Mesterházy éppen akkor szólt be, hogy az etnikai kisebbségek rettegnek a szélsőjobbtól, amikor pár etnikai kisebbségi kőkorszaki barbársággal gyilkolt meg egy védtelen etnikai többségi lányt. A másik baj az, hogy a szocialista ifjú titán olyat szólt be, amivel pártpolitikai céljának megfelelően újfent csak a jobboldalba rúgott bele, nagyvonalúan szemet hunyva a cigánybűnözés fölött. Ezzel Mesterházy csak annyit ért el, hogy tovább növeli a radikális jobboldal támogatottságát. Ne legyen kétségünk afelől, hogy elég sokaknak tele van a zacskója azzal, hogy amikor baloldali politikus megszólal, akkor igen jó eséllyel a kisebbségeket kell sajnálni, mert fenyegetik őket a többségi „fasisztanácik”.

Rosszkor rosszat

Tudja Mesterházy, hogy mit érez az a család, amelyik ilyen embertelen módon veszíti el a gyerekét? Reméljük nem érzi és reméljük, nem is fogja soha érezni, mint ahogy reméljük, hogy ilyen nem fog többet megtörténni. Azonban ha már politikus valaki, akkor annyi empátiával kéne rendelkezni, hogy amikor olyan brutális dolgok történnek, amelyek felháborítják az egész országot, akkor kuss van.

Ilyenkor nem beszélünk arról, hogy az etnikai kisebbségek fenyegetve vannak, azért, mert (1) rossz az időzítés, és mert (2) az MSZP-ről amúgy is közismert, hogy mással nem nagyon tudják egyben tartani a szavazótáborukat (ha már a kormányzaton nyújtott teljesítmény kritikán aluli), csak a veszélyérzettel. Így hát ha nincs veszélyérzet, akkor csinálni kell. Ők pedig csinálnak. Mindemellett pedig szemmel láthatóan nem foglalkoznak azzal, hogy az egyenjogúság eszméjét álszent maszlaggá teszi már az a szimpla tény, hogy az ő szájukból érkezik.

Próbálunk ébredezni a kiskunlacházi rémálomból, s a szemünket kinyitva Mesterházy Attilát látunk. Jó reggelt. Amikor cigányok megerőszakolnak és megfojtanak egy nem cigány lányt, akkor ő nem az eszeveszett tempóban elharapózó indulatokkal foglalkozik, mely cigány és nem cigány között mérgezi a társadalmunkat. Az biztos, hogy az ilyen teljesen alkalmatlan politikusnak.

Megélhetési rasszistázás?

Pécsett bevágtak egy gránátot egy roma lakásba, a rendőrség pedig kicsit sem csodálkozott, hiszen az illetőt már régóta nyomon követték, nem volt büntetlen előéletű, s közismerten mély alvilági kapcsolatokkal rendelkezett. Így – mondta egy rendőr – igen valószínű, hogy alvilági leszámolásról van szó, s nem etnikai indíttatású támadásról.

Őszintén szólva az ilyenen már meg is lepődünk, hiszen lassan szokatlan, hogy ha hozzányúlnak egy cigányhoz, akkor nem etnikai tényezőket sejtenek mögötte. Meg is érkezett gyorsan a reakció: „sajnálatos módon a pécsi eset kapcsán a kollégák (...) akkor helyszíni tapasztalatok alapján kijelentették, de ez természetesen egy sajtószóvivő kijelentése volt. Ez nem a rendőrség véleménye, (...), hanem egy elhamarkodott kijelentés” (idézet: Népszava). Ezt Bencze rendőrfőkapitány úr nyilatkozta volt. Nem érdekel, ha holnap hozzám is kijön az NBH, akkor is felteszem a költői kérdést: miért áll Bencze érdekében mindenáron rasszizmust láttatni olyanban, amiben a pécsi rendőrök szerint sem volt?

Ez még mindig nem a csúcs, nem ám. Teleki László, Gyurcsány Ferenc pár éve érettségizett jobbkeze még kendőzetlenebbül közölte a frankót: „Remélem, hogy ez tévedés lesz, és talán bebizonyosodik az, hogy más indíttatásból keletkezett ez a bűncselekmény”, majd hozzátette, hogy igen, reméli, hogy etnikai eredetű bűncselekményről van szó, mert akkor jobban odafigyel rá a közvélemény (idézet: Magyar Nemzet). Pff. Azt, hogy Teleki normális-e, annak megválaszolását az Olvasóra bízzuk.

Megoldás

Ha a rasszista megüt egy romát, akkor az a szélsőjobb rasszista támadása. Ha egy személyes ellentét miatt valaki megüt egy romát, akkor az is a szélsőjobb rasszista támadása. Ha az apja megüti a romát, akkor az is a szélsőjobb rasszista támadása. Hol marad a baloldal mindent elsöprő felháborodása, amikor nem romákat vernek (ölnek), hanem fordítva?

A baloldali álszentséget persze érzik. A cigányokból álló mohácsi gárdától én például nem félek. Ha lesz egyenruhájuk, akkor sem fogok félni tőlük. Az ő céljuk ugyanis az élhető társadalom megteremtése azáltal, hogy felhívják a figyelmet: nem csak a cigányok ellen lehet rasszista támadásokat végrehajtani. Az ugyanis, ha (leegyszerűsítve a sémát) két etnikai csoportot egyformán kezelnek, akkor senki nem fog hátrányt szenvedni a másikkal szemben. A mohácsi roma vezetők úgy fest tudják, vagy ösztönösen érzik, hogy ez a békés egymás mellett élésnek az egyik kulcsa. Hajrá Mohács!

A HírExtra különböző szemszögekből dolgozta fel a témát, a cigány gárda ügyének egy másik interpretációját az Olvasó itt találja.