Kutya világ

Elképzelhető, hogy beleköpött az 1% langyos betűlevesébe az Orpheus Állatvédő Egyesület. Állítólag érdekes e-mailt kaptak május 9-én reggel egy Kea So Joo néven június 20-án nyíló budapesti kínai étteremtől. A levél tartalma szerint a vendéglátó ipari egység élő kutyahúst vásárolna igen kedvező, 5400 forint/kilogramm áron. A levél szerzői buzdítják a kutyatulajdonosokat, menhelyeket, hogy megunt állataikat ne az utcára csapják ki, inkább dobják a levesbe, vagy sistergő wokba.

Mókás a levél folytatása, a sorok között igazán értékes gyöngyszemekre is bukkanhatunk:

" 20 EURO / kg felvásárlási ár (kizárólag élő kutya esetén)!
5 közepes termetű kutya felett házhoz megyünk, és készpénzben fizetünk."

A levél elgondolkodtató, bár egy felületes olvasó előtt is felmerülhet a kamu gyanúja. Nem biztos az sem, hogy egy rendőrtiszti főiskolás hallgató feltétlenül nyomozni indulna az olvasottak után (a levél tartalmát és az Orpheus közleményét megtalálja itt).

Scherlock Holmes

Nem így a HírExtra tudósítója. Korunk mindig izzó Scherlock Holmes-sza, a Google segítségével másodpercek alatt kiderítette, hogy egy 1994-re eredeztethető átverésről van szó: akkorjában egy levelet talált a postaládájában mintegy 1500 amerikai, amiben egy Kea So Joo Inc. névre hallgató nemzetközi gyorsétterem lánc nevében Kim Yung Soo buzdította a kutyatartó amerikai gazdákat, hogy megunt állataikat ne csapják az utcára, vagy ne pazaroljanak pénzt a drága gyepmesterre. Inkább hívják az éttermet, hiszen 20 dolláros áron kilóra megveszik a megunt négylábút, így mindenki jól jár és nem az állam által eltartott gonosz sintérek kezébe kerül a sok ropogós zöldhasú.

A levél azonban átverés volt, a médiát akarta provokálni egy Joey Skaggs nevű átverőművész, akinek koreai barátai segítettek a levél megfogalmazásában. Az írás annyira jól sikerült, hogy napokkal később a New York Times címlapon közölte.

16 év elteltével azonban egyesek úgy gondolhatták, hogy a kutyahúsos levél és kitalálója, a 60-as évek óta aktív átverőbajnok Skaggs már régóta a levesben van, így nyugodtan elővehetik a rég elfeledett történetet; Magyarországon.

A magyar átverés művészete

Így kerülhetett hétfő reggel több hazai hírportál oldalaira is vezető helyen a levél és az Orpheus Állatvédő Egyesület ehhez kapcsolódó közleménye. Az átverést másolók igyekeztek biztosra menni: honlapot is készítettek a szerintük június 20-án nyíló kutyafalodának, melyen az érdeklődő tájékozódhat az árakról, az étterem filozófiájáról és elért szakmai eredményeikről: melyek alapján prágai testvéréttermük természetesen Michelin csillag várományos állapotban párolja az ebpecsenyét.

A www.keasojoo.ueuo.com névre hallgató weboldal kontaktrovatától ne várjunk sokat: egy gmail-es címre írva tudhatjuk meg, mikor jönnek leölni megunt kutyunkat.
A weboldal pedig egy ingyenes ázsiai tárhelyszolgáltató égisze alatt működik.

Érdekesnek találtuk azt, hogy egy ennyire régi történet felturbózva, kicsit átalakítva éppen most jelenik meg az internet magyar bugyraiban. Tíz nap van hátra az önadózók adóbevallásának végső határidőjéig, így nyugodtan állíthatjuk, hogy az ilyenkor a civil szervezeteknek felajánlható 1%-ért folytatott kampány a hajrájába érkezett. Az elmúlt 1-2 hétvégén is érezhető volt, hogy felerősödött a nagy szervezetek kampánya, szinte minden valamirevaló sztár kutyust simogatott, gyerekkórházban járt, segélyszervezeteket támogatott.

Liptai Claudia is most látta elérkezettnek az időt, hogy éhező gyerekekkel együtt mosolyogjon a Vidámparkban. Ebben a HírExtra semmi kivetnivalót nem lát, pusztán azon aggódtunk, hogy a reggeli bulvárlapokban Claudia mosolya mellett szinte egyetlen szót sem ejtettek az éhező gyermekekről a helyszínről tudósító kollégák.

Kutya vacsorája

Visszatérve azonban a kutya vacsorájához: adja magát a gyanú, hogy az ősrégi hoaxot az Orpheus Állatvédő Egyesület kapta elő a süllyesztőből. Az alapítvány képviseletében Seres Zoltánnal beszélgettünk, aki elmondta, hogy közleményükben már mindent megírtak, amit a hirdetésről és annak tartalmáról gondolnak. Kértük, hogy a hirdetést tartalmazó e-mailt továbbítsák szerkesztőségünk részére, ennek azonban nem tudtak maradéktalanul eleget tenni. Kérésünkre továbbított levél helyett az alábbi választ kaptuk:

"TXT-ben e-mailezünk, de kibányásztam:
keasojoo@freemail.hu

A címzettek pedig 100 feletti e-mail címet tartalmaz..."


Nem állítjuk, hogy az alapítvány követte el volna a médiahekket, mint ahogy nem is tisztünk ezt bizonyítani. Azonban a gyanús körülményekre felfigyeltünk és jobbnak láttuk közzétenni a birtokunkba jutott információkat.

Elgondolkodtunk azon, hogy mi szükség lehet erre. Érthető, hogy a 21. század web kettes világában kommunikáció nélkül nem boldogulhat egyetlen nonprofit szervezet sem. Különböző kampányokat kell folytatniuk a végső soron jó ügy érdekében.

Csak az egy százalék

A tét azonban nagy, az 1%-ból befolyó támogatások összessége 2009-ben elérte a 9,7 milliárd forintot. Ebből az összegből természetesen nem egyenlően részesedik a körülbelül 29 000 civil szervezet. Egyértelmű, hogy az a néhány szervezet, amely az előző évek sikeres kampányainak is köszönhetően le tudta "fölözni" az 1%-ok nagy részét, idén is jobb esélyekkel vág bele a pénzgyűjtő hadjáratba. Költségvetésük megengedi, hogy óriásplakátokon, nagyszabású rendezvényeken, tévé szpotokban korteskedjenek az általuk képviselt jó ügy mellett.

A www.nonprofit.hu oldalt üzemeltető Niok Alapítvány igazgatójától, Gerencsér Balázstól megtudtuk, hogy a támogatások elosztásában kétféle viselkedés figyelhető meg az adózók részéről: "az adózók egyik típusa ismer valamilyen civil szervezetet környezetéből – mint például a kis településeken iskolák mellett működő alapítványok, vagy környezetvédelmi szervezetek- és őket támogatja adója 1 százalékával. Ezt a megoldást tartom fontosabbnak, mert a támogatás célzottan és az adózó számára is könnyen ellenőrizhetően érkezik meg az adott civil szervezet számlájára." Gerencsér hozzátette, "az adózók másik részének viszont nincs közvetlen kapcsolata a civilekkel, ők döntenek a különféle reklámkampányok alapján."

Az elmúlt években nagy visszaélésekkel nem találkoztak az alapítványok részéről, de a NIOK elnöke szerint éppen a nagy alapítványokra kell odafigyelni a legjobban, óvatossággal kell kezelni az általuk képviselt ügyet. Mint elmondta, "meg kell nézni, hogy az egyénnek megfelel-e a támogatni kívánt szervezet átláthatósági mutatója. Minimális visszaélések előfordulnak, jellemzően a legkeresettebb témákban (rákos gyerekek gyógyítása, kidobott állatok megsegítése). Ezen a területen jelennek az "outsiderek", akiket az anyagi haszonszerzés motivál, így nem árt az óvatosság az adózó részéről, mielőtt meghozza döntését."

A 2009-ben legsikeresebben gyűjtő száz alapítvány listáját itt találhatják meg.