Az ENSZ Közgyűlése 1998-ban döntött arról, hogy minden tagállam nemzeti kábítószer-ellenes programot dolgoz ki, s ezt 2003-ra működteti is. Az akcióterv, amely célul tűzte ki, hogy 2008-ra az illegális kábítószer-fogyasztás világviszonylatban 50 százalékkal csökkenjen, az erőfeszítések ellenére nem hozott sikert: az ENSZ felmérése szerint világszerte nőtt a droggal kapcsolatba került emberek száma.

Az, hogy a szervezett bűnözéssel mindinkább összenövő drogprobléma továbbra is létezik és óriási károkat okoz, maga az UNODC is elismerte legutóbbi jelentésében. A világ országainak eddig nem sikerült olyan bűnüldözési intézkedéseket foganatosítaniuk, amelyek érzékelhető hatást gyakorolnának a kábítószer-kereskedelemre.

A világon mintegy 200 millió ember fogyaszt illegális kábítószereket, s ezek évente körülbelül 200 ezer ember haláláért felelősek. Európában a leggyakrabban használt kábítószer a kannabisz, de jelentősen növekszik a kokainhasználók köre is.

Kontinensünk ma már a második legnagyobb illegális kokainpiac, ahol évente legalább 7000-8000 kábítószer-fogyasztással összefüggésbe hozható haláleset történik. A probléma a fiatalabb korosztályokban a legsúlyosabb, de egyre aggasztóbb az idősebbek között is, 2020-ra Európában akár megkettőződhet az érintettek száma az 55 éven felüliek körében.

Magyarország a kábítószer-kereskedelemben már nemcsak tranzit-, hanem célország is. A rendszerváltás után ugrásszerűen megnőtt a drogfogyasztás, a helyzet mára stabilizálódott. A hazai kábítószer-fogyasztók leginkább kannabisz-származékokat és szintetikus parti-drogokat használnak. A marihuána a legelterjedtebb kábítószer, de egyre kedveltebb módszer, hogy szabad felhasználású gyógyászati termékekből állítanak elő bódító hatású élvezeti cikket, mivel ezek nem szerepelnek a kábítószerek és az ezek előállítását elősegítő anyagok tiltólistáján.

A fiatalok egyre korábban próbálják ki a drogokat, a legveszélyeztetettebb csoport a középiskolás korosztály. A felnőtt lakosság 9-11 százaléka használt már élete során valamilyen tiltott szert, a megkérdezett budapesti középiskolások közül azonban már minden harmadik, a nagyobb városok ifjú lakói közül pedig minden ötödik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy már a drog első kipróbálása veszélyes, hiszen hozzájárul a függőség kialakulásához.

A jelenlegi magyar drogszabályozás a kábítószerek minden formáját tiltja, ugyanakkor a segítségre szoruló kábítószer-fogyasztók védelmében fenntartja az elterelés intézményét: azoknak a fiataloknak, akik nem függő kábítószer-használók, nem kell rögtön büntető szankciókkal szembesülniük, egy hat hónapos szolgáltatásban (programban) való részvétellel kiválthatják a jogi következményeket. 2008-ban 2.500 embert ítéltek el kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt, nyomozati szakban 937 embert eltereléssel (azaz gyógyító-megelőző-felvilágosító kezelésen részvétellel) hoztak ki az eljárásból. A jelenleg érvényes, 2000-ben elfogadott nemzeti drogstratégia ez év végén lejár, az Országgyűlés ősszel fogja tárgyalni a 2010-től érvényes új nemzeti stratégiai programot.