A korábban már orosz részről említett alaszkai kutatóprogram valóban létezik és jelenleg is zajlik. A neve HAARP és nem titkolt célja a ballisztikus rakéták újszerű elhárítási módjának kidolgozása, valamint az időjárás kontrolálás lehetőségeinek vizsgálata. Az eddig nyilvánosságra hozott eredmények közül figyelemre méltó a magnetoszféra (bolygónk mágneses tere) mikrohullámmal történő felmelegítése, valamint egy mesterséges ionoszféra (a légkör kb. 80 km magasságban kezdődő, erősen ionizálódott rétege) létrehozása.



Az ionoszféra 200 négyzetkilométeres kiterjedésben 27 000 °C-ra hevítése katasztrofális időjárási következményekkel járhat, ha pedig az energianyaláb „visszapattan” a földön mindent felperzsel, amihez csak hozzáér. Nem egyszer cikkezett már az amerikai sajtó a titokzatos HAARP programról, legutóbb például azzal vádolták, hogy a hidegebb légtömegek eltolásával tornádót okozott Floridában. Az optimisták szerint csupán védelmi célból történő megelőző kutatásokról van szó Alaszkában, mivel a HAARP orosz párja 150 kilométerre Nyizsnyij Novgorodtól található, és állítólag üzemképes.

Rettenetes gyanú

A Szovjetunió már egyszer 1976-ban is gyanúba került, amikor a Kínai Népköztársaság azzal vádolta meg, hogy Moszkva a határvidékeken az összes zivatarfelhőt „lecsapolja”, és így semmi eső nem marad a kiégett kínai földeknek. Az ENSZ ugyan ezen év decemberében fogadta el a 31/72-es határozatot, a klíma módosítás első törvényi szabályozását, mely többek között tiltja az időjárás katonai célból történő manipulálását. De bármilyen más olyan kísérletet is, mely „széles körű, hosszú ideig fennmaradó súlyos károkat okozhat, beleértve a szélviharok, esőzések, villámlás és jégesők manipulálása mellett a lioszféra tönkretételét és a mesterséges földrengések fegyverként való bevetését is” – írja Stefancsik Ferenc katonai szakértő, egyik a Honvédelmi Minisztérium honlapján olvasható tanulmányában.

Kína csupán 2008-ban 110 milliárd dollárt költött természeti katasztrófákra. Az idő előtti elhalálozások 98%-át földrengések, hurrikánok, szélviharok és árvizek okozzák. A gazdasági mutatók szerint, Kína évek óta a világ legkegyetlenebbül sújtott országa a katasztrófák tükrében. A Myanmar-t is elérő Nargis ciklonnál súlyosabb eset 2004 óta nem történt, amikor az indiai óceáni cunami Kínán kívül Indiában, Sri-Lankán és Tájföldön pusztított. Vajon közvetve hány ember halálához köthető a sztratoszférában manipuláló kínai időjárás módosítás?



A legmegdöbbentőbb az egészben, hogy a sajátos módon Prométheuszt játszó Kína ezúttal nem mezőgazdasági kényszerből, vagy „katasztrófaelhárítósdiból” metszette fel az eget, hanem azért, mert hó idénykor ötször annyi turista keresi fel a nagy falat, és a Tiltott város is utolérhetetlenül pöpecül fest fehérben. „Még így is, hogy nem hétvége volt, csaknem 4000 turista jött el tegnap megnézni a hóesést a Fal árnyékából” – nyilatkozta a magát csak Xie-nek nevező hivatalnok.

Mi ez? Vérlázító nyerészkedés vágy, esetleg globális felelőtlenség, vagy csupán a döbbenetes idiotizmus? Csak, hogy jobban értsük, olyan ez mint hidrogén bombával szivarra gyújtani. Kell az a 40-50 megatonna, hiszen csak úgy szép a fénye…