Az emlékezetet kutatják
Svéd kutatók lokalizálták az agyban az emberi emlékezet rostáját, azt a filtert, amely a kiszűri a lényegtelen információkat, hogy ne "csorduljon túl" a memóriánk. Miért jobb egyesek memóriája, mint másoké? Erre adnak választ a Karolinska Intézet munkatár
2007. december 11. kedd 19:00 - Hírextra
A jobban emlékező emberek agyában az agyi törzsdúcok (bazális ganglionok, vagyis a fehérállományban lévő, számos koordinációs feladatot végző szürkeállománykötegek) nagyobb aktivitást fejtettek ki a vizsgálatok során.
Az azonnali felhasználásig tárolt információkat rövid távú emlékezetünk - újabb keletű kifejezéssel munkamemóriánk - kezeli. Munkamemóriánkat folyamatosan használjuk a legegyszerűbb kognitív feladatoknál is. Kapacitása azonban behatárolt és személyfüggő. Hogy kinek mekkora a rövid távú emlékezet, az nem csak a tárolókapacitás nagyságától függ, hanem a lényegtelen információk kiszűrésének képességétől is.
Torkel Klingberg 25 egészséges önkéntest funkcionális mágneses rezonanciás (fMRI) vizsgált. Egy számítógépes feladat elvégzése közben időnként irreleváns, zavaró kép jelent meg monitorukon. Felbukkanása előtt apró zaj figyelmeztette a kísérleti alanyokat.
A vizsgálatból kitűnt, hogy már a jelző hang hallatán bekapcsolódott az agyi "lényegtelenségszűrő", és az aktivitás az agyi törzsdúcokban nőtt meg. Mindez még a zavaró kép megjelenése előtt, agyunk tehát rákészül a szűrésre. A tapasztalt aktivitás azonban egyénenként változik.
A kutatócsoport módszert szeretne kidolgozni arra, hogyan javítható az új ismeretek birtokában a hiperaktív gyerekek figyelme.
Forrás: MTI