A Chiquita 1997 és 2004 között összesen 1,7 millió dollárt (306 millió forint) fizetett az Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Egység (AUC) nevű csoportnak, amelyet az amerikai kormány 2001-ben a terrorszervezetek közé sorolt. A banánkereskedő társaság 2003-ban önként feltárta az igazságügyi minisztérium előtt, hogy üzleti kapcsolatban áll a gerillákkal.
Ekkor kezdődött az eljárás. A nagyvállalat szerint a gerillák zsaroltak és az ültetvényeken dolgozó munkatársak biztonságát csak a védelmi pénz megfizetésével lehetett garantálni. Idén márciusban aztán a Chiquita vádalkut kötött a hatóságokkal; vállalta, hogy 25 millió dollár (4,5 milliárd forint) büntetést fizet, nagyjából fele annyit, amennyit Kolumbiában keresett 2001 és 2004 között. Ezt az alkut hagyta most jóvá a washingtoni szövetségi bíróság.
A bogotai kormány heves felháborodással fogadta a döntést. Francisco Santos Calderon alelnök szerint az AUC több tízezer kolumbiai haláláért felelős, és a 25 millió az áldozatok hozzátartozóit illeti. A kormány túl alacsonynak is találja a büntetést annak ellenére, hogy ez a legmagasabb, amelyet a 2001-es úgynevezett terrorellenes törvény óta amerikai bíróság kiszabott. Elfogadhatatlan, hogy "egy multi 25 millió dollárért sérthetetlenséget vásárolhat" - nyilatkozott Carlos Holguin belügyminiszter.
A kormány továbbá kilátásba helyezte, hogy kezdeményezni fogja az amerikai óriáscég vezetőinek kiadatását, ha kitudódik, "hogy kolumbiai jog szerint bűncselekményt követtek el" - áll a külügyminisztérium közleményében. A főügyész kijelentette, hogy az amerikai eljárástól függetlenül vizsgálatot indítanak az ügyben.
A Chiquita egyébként 2004-ben felszámolta kolumbiai leányvállalatát, de továbbra is importál banánt a dél-amerikai országból. Kolumbiában évtizedek óta polgárháború dúl, amelynek legfőbb tétje az igencsak jövedelmező kokaintermelés feletti ellenőrzés. A mindenkori kormányerők csaknem fél évszázada harcolnak rövidebb-hosszabb megszakításokkal a marxista forradalmárokkal, illetve a velük is szembenálló jobboldali, szélsőjobboldali félkatonai szervezetekkel, amelyeket rendszerint a drogbárók pénzelnek.
A konfliktus intenzitása némileg gyengült 2002 óta, amikor hivatalba lépett az Egyesült Államok által is támogatott Alvaro Uribe elnök. 2003-ban neki sikerült átfogó megállapodást kötnie a harcoló csoportokkal. Több mint 31 ezren tették le a fegyvert a különböző kedvezményekért - például enyhített börtönbüntetésért - cserébe, de Kolumbia továbbra is az egyik legveszélyesebb ország az egész világon.
