Szükségünk van kegyes hazugságokra?

Néha muszáj hazudni, annak ellenére, hogy a tartós emberi kapcsolataink az őszinteségre épülnek. De akkor mégis miért füllentünk és miért bocsátható meg a kegyes hazugság?

Hazudni bűn, mondják a szülők, miközben ők nap mint nap füllentenek gyermekeiknek. Ez a fajta hazugság a kegyes hazugság, amivel valójában segíteni szeretnének. Például: „Egyél répát, mert attól jobban tudsz majd fütyülni”, „Egyél sok spenótot, hogy erősebb legyél”, „A kisbabát a gólya hozza”, stb. A gyermekek időlegesen hisznek szüleiknek, de mikor kikerülnek a kontroll alól, szembesülniük kell vele, hogy az egész világ hazugságokra épül.

A hazugság szó kimondása is rossz érzés, mert tudjuk, bűntudatot szül. A szó negatív hatását igazolja, hogy számos finomító szinonimánk van rá: füllentés, csúsztatás, blöffölés, kamu. Akárhogy is nevezzük, ha nem segítő szándékkal füllentünk, az elítélendő. Ebben a tudatban elgondolkodtató, hogy naponta hányszor próbálnak átverni, rosszindulatúan - nyereségvágyból megtéveszteni bennünket.

Hazugságok kereszttüzében

Kik hazudnak többet?
A férfiaknak 36, a nőknek pedig 27 százaléka vallja, hogy rendszeresen hazudik kisebb-nagyobb dolgokban. Egy viszony kezdetén azért hallgatunk el bizonyos dolgokat, hogy a másikban jó benyomást keltsünk, ez még nem akkora bűn. Vigyázni kell azonban, hogy ne essünk túlzásba, mert a végén még teljesen másnak fogunk látszani, mint amilyenek valójában vagyunk.
Ott vannak például a társadalmi hazugságok: különböző bankok hirdetései (kölcsönök esetén a többszörösét fizetjük vissza), áruházak hirdetései az akciókról (az akciós ár nem is akciós). De ide tartoznak még a reklámok is, ahol számos hazugság hangzik el, csakhogy megvásároljuk az adott terméket: kozmetikai szerek melyektől megfiatalodunk - megszépülünk, különböző tisztítószerek melyek garantáltan kihozzák a foltot (vagy mégsem), fogrém- borotva- hajfesték reklámok.

Kevesen mondhatjuk el: nem dőltünk még be egy reklámnak sem. Kijelenthetjük, ezek nem tartoznak a kegyes hazugságok közé. A kegyes hazugság egy olyan segítő szándékú füllentés, mellyel tompítani szeretnénk a fájó igazságot, miközben azzal senkinek sem ártunk. Vagyis néha éppen azért nem mondunk igazat, hogy megkíméljük a másikat valamitől.

Például: a „Szerinted kövér vagyok?” vagy: „Jól áll nekem ez a ruha?” kérdésére a nők csakis egy választ vesznek jó néven, az igazságtól függetlenül. Az ilyen csúsztatások, tehát a mindennapjaink részét képezik, azonban egyet érdemes szem előtt tartani: fontos kérdésekben elengedhetetlen az igazság!

Amikor tilos!

Ha a fontos kérdésekben sem mondunk igazat a hozzánk közelállóknak, azzal alapjaiban rendíthetjük meg kapcsolatainkat. Enélkül hogyan is bízhatnánk meg valakiben?! És ahogy a mondás is szól, a hazugságokra előbb-utóbb úgyis fény derül.

Felmérések alapján, leggyakrabban a hibáinkat próbáljuk hazugságokkal leplezni. Második helyen a színlelt érzelmek állnak (például nem kedvelünk valakit, de a közös munka vagy kapcsolatok érdekében jó képet vágunk a dologhoz). Míg a harmadik leggyakoribb hazugság ok, az elkésésre kitalált magyarázatokból tevődik össze.

Mikor elfogadható a kegyes hazugság?

Csak akkor fogadható el, ha tényleg segíteni akarunk vele. A füllentéssel nem árthatunk másoknak és komoly dolgokban már igazat kell mondani. Ha teheted ne hazudj konkrétan, mert ha kiderül, nehezebb kimagyarázni: inkább csak finomíts az igazságon!

Az egyenesség az egyik legfontosabb emberi erény. Őszinteséget várunk családtagjainktól, élettársunktól, barátainktól és a kollégáinktól is. Ha mi ezt várjuk másoktól, legyünk hűek ehhez, és amikor csak lehet, válasszuk inkább az egyenes utat!