Izgalmas hétfő - mindenki a döntésre vár

Ma dönt a jegybank az alapkamatról. Milyen tényezők befolyásolják a döntést? Milyen következményei lehetnek? A HírExtra Orosz Dániellel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatójával beszélgetett a témáról.

Kis túlzással az egész gazdaság lélegzetvisszafojtva várja, vajon hogy dönt a jegybank hétfőn; emel-e az alapkamaton, és ha igen mennyit? De kezdjük az elején, mit akar a jegybank és miért?

Mi befolyásolja a döntést?
- a vállaltok árazási erejének növekedése
- a nyári esős időszak tartósnak bizonyuló élelmiszerár-sokkja
- a gázár-moratórium feloldása
- a külföldi nyersanyagpiaci ralli begyűrűzése
- az ír adósságválság hatásai
- az alakuló globális hangulat
- a magyar állampapírok esetleges leminősítése
A jegybank célja az árstabilitás elérése és fenntartása, annak érdekében, hogy képes legyen elérni egy megcélzott árszínvonal növekedést a gazdaságban, másfél-két éves távlatban . Ennek megfelelően kell az inflációs várakozásokat lehorgonyozni. Erre pedig az egyik legalkamasabb eszköz az alapkamat változtatása. Most láthatjuk, hogy az elmúlt hónapokban inflációs nyomásra utaló jelek kezdtek jelentkezni a gazdaságban, amelyek eddig nem voltak számottevőek. Mindezeket az új kormány egyes intézkedései tovább fokozhatják.

Mit érezhetnek a jegybank döntéséből az átlagemberek?


A jegybank törkeszik arra – legalábbis az elsődleges célja elérése után – hogy támogassa a kormány gazdaságpolitikáját. Ha tehát kamatot emel, azzal lassíthatja a gazdaságot, mégpedig elsősorban a hitelezésen keresztül. Lényegében már csak forinthitelezés van Magyarországon, és igen sok hiteltermék pénzpiaci eszközhöz van kötve. Ha az alapkamat nő, a hitelkamatok átárazódnak, és így idővel csak drágábban lehet hitelhez jutni.

Pedig mostanában már mintha annak a nyomait lehetett volna felfedezni, hogy élénkül a hitelezés. Ha azonban nő az alapkamat, akkor egy átlagos magyar háztartás számára is nehezebben lesz megfizethető akár egy egyszerű lakáshitel is.

Nagy tehát a jegybank felelőssége. Milyen tényezők befolyásolják a hétfői döntést?

Fontos, hogy a jegybank nyilván nem szeretné csírájában elfojtani a gazdasági növekedés és az éledező hitelfelvételi aktivitást , pláne nem olyan helyzetben, amikor a bankadók által sújtott pénzügyi szektor előreláthatólag már így is csak visszafogott hitelkibocsátásra lesz képes.

Mindezek mellett az alapkamat emelés – legyen az akár csak negyedszázalékos – jelezné a piaci szereplők számára, hogy a Magyar Nemzeti Bank elkötelezett amellett, hogy az árstabilitás fennmaradjon.

Még egy fontos tényező van, ami a jegybank egyik alapvető feladata: a pénzügyi rendszer stabilitásának a fenntartása.Ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy a bankok mennyire tudnak "egészségesen" működni. A bankoknál a legnagyobb kockázat jelen pillanatban a meglévő devizahitel állomány. Ha ez romlik, akkor növekvő céltartalékot kell képezni arra az esetre, ha a nem-teljesítő hitelek aránya tovább növekszik.

Ez pedig a makroindikátorok mellett az árfolyamtól is nagy mértékben függ. Az árfolyam pedig elég szorosan együtt mozog az országkockázattal. Ha tehát a végére jutunk ennek az egyenletnek, láthatjuk, hogy indirekten a különböző makrogazdasági tényezők, mint például a munkanélküliség, GDP, de ezek mellett az országkockázat és az árfolyam is fontos szerepet játszik a kamatszint meghatározásában.

Hogyan befolyásolja a helyzetet az ír válság?

Az országkockázat növekedését részben tükrözi az ír adósságválság hatása, ugyanakkor az üzleti környezet fokozottabb kiszámíthatatlanságát is mutathatja, ami egyértelműen többletköltséget jelent a gazdasági szereplők számára.

Ráadásul a felárak növekedésben szerepet játszhat az is, hogy a külföldi befektetők kezdik beárazni, hogy a kormány költségvetési deficitcélok melletti elköteleződése milyen áron és milyen hiányosságokkal együtt valósul meg. Annak ellenére, hogy alacsony a deficit, és jövőre három százalék alatti hiányt tudunk produkálni, az államadósságunk a GDP-hez képest nyolcvan százalék körül van, ami még mindig kiemelkedően magas. Ez a jelenlegi környezetben, tekintettel a görög és az ír adósságválságra nem javítja a megítélésünket.

A jegybank szerint egyelőre mélyreható szerkezeti átalakítások továbbra sem történtek és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatban is aggodalmak merülnek fel.Ezek áttételesen mind szerepet játszhatnak a kamatdöntés mértékét illetően.

Ezek szerint országunk és a világ gazdaságának változásai is döntően befolyásolják a hétfői bejelentést.

Egy másik fontos dolog, ami nemrég derült ki, hogy nem vitték el a tizenkét hónapos kötvényeket meghirdetett mennyiségben, . Ez nem jó hír, hiszen ha csak ilyen alacsony kereslet mutatkozik az értékpapírjaink iránt, akkor az egy romló megítélést is jelenthet. Ráadásul még a hozamok is emelkedtek, ami azt mutatja, hogy csak drágábban hajlandóak a vevők finanszírozni az államadósságot

Az elemzés fényében tehát reálisnak mondhatjuk az AXA 5,50 százalékos tippjét.

Ez ugyan eltér az általános piaci konszenzustól, nem sokan mondanak ugyanis 25 bázispontos emelést, de mindent figyelembe véve ennek a forgatókönyvnek legnagyobb a valószínűsége. Azt mindenestre már most lehet látni, hogy a pénzpiacokon is emelést áraznak, egy-három-hat hónapos időtávban is. Nem csak 25 pontosat, hanem akár fél százalékosat is.