Kiszelly Zoltán: bármit mondhat a Fidesz, nem lesz hatással a választásra

Az utóbbi időben egyre több fideszes politikus mond mást, mint a párt központi kommunikációja. Ennek a miértjéről beszélgettünk Kiszelly Zoltán politológussal.

Miért reped meg folyton a Fidesz kommunikációs védőburka?

Kiszelly Zoltán
Az érettségi vizsgát németországi Max Planck gimnáziumban tette le 1989-ben. Szállodai és banki munka után 1994-1998 között az ELTE BTK Politikaelméleti tanszékén tanult.1998 októbere és 2006 decembere között az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos segédmunkatársa, ahol fiatal kutatói ösztöndíjjal alkalmazták.

1997 téli szemeszterében a Berlini Humboldt Egyetemen tanult DAAD ösztöndíjjal germanisztikát és politikatudományt. 1999 tavaszi félévében a Német Szövetségi Gyűlés nemzetközi gyakornokprogramja keretében a Bonni Egyetemen tanult és Axel E. Fischer CDU-képviselő irodájában végezte gyakorlatát.

1999 ősze óta az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola hallgatója, témája a párt- és kampányfinanszírozás. 2004-ben abszolutóriumot szerzett.

2000-ben és 2002-ben a koszovói választásokon EBESZ felügyelő, illetve megfigyelő. A 2004. márciusi oroszországi elnökválasztáson szintén EBESZ megfigyelő. A 2006. októberi amerikai időközi választásokat a State Department meghívására az ILVP keretében tanulmányozta.
A Magyar Politikatudományi Társaságnak és a Budapesti Városvédő Egyesületnek tagja.
A párton belül vannak viszonylag erősebb személyek. Ilyen például Varga Mihály, ilyen Pintér Sándor, akik kellő hatalommal rendelkeznek, ahhoz, hogy ne kelljen beállniuk a Fidesz központosított kommunikációjába.

Vannak úgynevezett szakmai álláspontok. Szakmailag lehet helytálló, amikor  Pintér azt mondta, hogy nem várható fellendülés a szegények életében sem, és ez majd a bűnözés növekedését vonja maga után. Ha nehezedd lesz a megélhetés, akkor nyílván majd néhányan törvénytelen eszközökhöz nyúlnak, ez szakmailag helytálló.

Ami viszont szakmailag helytálló, az nagypolitikailag káros. A szakpolitikai állásfoglalások, mint amit Varga Mihály a svéd nyugdíjszámításról mondott az a konfliktusos politikában jelenik meg hibaként. Szakmai szinten ez jó, de a nagypolitikát ellentmondásossá teheti.

Miért szól másról a szakpolitika, mint a nagypolitika?

Vannak tervezetek, munkaanyagok, melyeket többen látnak. Nyílván ehhez lehet szakmailag igazodni. De a választás előtt a Fidesz annyira előnyben van, hogy nem mondják meg mit terveznek, mert nem akarnak veszíteni.

Nem véletlen, hogy eddig nem mondták meg a költségvetés sarokszámait. Nem akarnak hibázni a nagypolitikában.

A szakpolitika: a megszorítás, iskolabezárás, kórházösszevonás az, ami nem megy a nagypolitikában. Ezeket elhallgatják, mert most ártana nekik. Ha ezeket elmondanák, akkor az szavazatokba kerülne. Nem akarnak az ellenfeleiknek ütőkártyát adni.

Ez a disszonáns kommunikáció nem befolyásolja a választásokat?

Nem, mert nem kerülnek be a főbb médiumokba, vagy csak nagyon mellékesen. Az írott sajtóban ugyan megjelenik, de az önmagában kevés.  A TV-nek van igazán ereje. De maga a közeg is érdektelen. A hangulat nem vevő a politikára.

Ez az ellenzék hibája is, hogy a visszásságok nem kerülnek a nyilvánosság elé?

Igen. A Fidesz próbálja elhallgatni, nem beszél róla, amiből az ellenzéki pártok próbálnak tőkét kovácsolni. Alacsonyabb lesz a részvétel a választásokon, és a nagypolitika inkább a nagyobb településeken megy.

Melyek lesznek a kormány jövőbeli  tényleges lépései?

Azt már tudjuk, hogy strukturális reformok várhatóak. Az alrendszerek nem finanszírozhatók, de erről nyílván nem a választások előtt akarnak vitatkozni.

Az biztos, hogy holdingstruktúrát valósítanak meg, ahogy a minisztériumokban, vagy Debrecenben. Összevonnak területeket. Nyílván a gazdasági mozgásterét is megpróbálják növelni. Pénzt kell keríteniük a gazdaságélénkítéshez.

Lényeg, hogy ne legyen ellensúly, főleg ne erős önkormányzati ellensúly. De ezt az emberek nem látják. Az előző választás után kisült a feszültség, és most még depolitizált a hangulat.

A Fidesz szavazóknak mindegy hogy mi történik. Eddig az MSZP-s nyugdíjasok követelték a gázáremelést, most majd a fideszes szavazók követelik a megszorításokat.

Az MSZP-nek az a problémája, hogy nem tudta mozgósítani a szavazóit. Egy hét van a választásokig, most jönnek új plakátokkal, de ez már késő. A fideszes szavazókból, tízből hét, az MSZPs szavazókból, tízből három megy el szavazni.

Pedig Szanyi Tibor nagyon optimistán nyilatkozott. Szerinte Horváth Csabának abszolút van esélye.

Vannak olyan helyek, ahol lehet, hogy nyernek. De a Gallup felmérése szerint Horváth Csabának nincs reális esélye. A XI., a XIII: és a XIX. kerületben lehet szocialista győzelem

Viszont az egész ország narancssárga lesz. Talán Kazincbarcika, Dorog és Komló marad MSZP-s.

A Fidesznek ekkora lett a tábora, vagy a többi párt szavazói ennyire inaktívak?

Az eredeti két és félmillió szavazó mellett vannak többen is, de ők nem biztos szavazók. Ezért van a vita a devizahitelek miatt. A középosztály például annyira nem fideszes, és értük megy a harc.

Az MSZP elveszítette a középosztályt és a szegényeket. Most az a kérdés, hogy visszaszerzi-e őket? Kérdés, hogy ha eddig nem sikerült nekik, akkor mire mennek a hátrelévő egy hét alatt.

Kik lehetnek a Fidesz politikájának vesztesei?

Ez a jövő évi költségvetésből derül majd ki. Nem csak vesztesek lehetnek, hanem olyanok is, akiknek elmarad a haszna.

A közalkalmazottak biztos a vezstesei lesznek. Részint az átszervezések miatti leépítések, részint a fizetésük stagnálása okán. Vidéken a hivatalok összevonásával néhány vezetőt visszaminősítenek majd, mint ahog y aminiszterek esetében tették. Így viszont bértömeg keletkezik, ami a kormány hasznára válhat.

A vállalkozók is vesztesek lehetnek, ha elmaradnak megrendelések. De a bankok is a bankadó miatt. Több vesztes csoport lesz. Aki helyzetének a javulását reméli, az is vesztesnek érzi majd magát.