Februárban egy drón ütött lyukat az 1986-os csernobili atomkatasztrófa helyszínén kialakított védőpajzsba, amely ma már nem képes betölteni elsődleges biztonsági funkcióját, azaz a sugárzás blokkolását – jelentette be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).
A védőpajzs kialakítása európai kezdeményezés volt, még 2019-ben fejezték be, mintegy 1,5 milliárd euróba került. A NAÜ-nek az acél tárolószerkezeten végzett múlt heti ellenőrzése megállapította, hogy a drónbecsapódás megrongálta a szerkezetet. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója azt mondta, bár a védőszerkezet a biztonsági funkcióit elvesztette, bizonyos részeiben, így a megfigyelőrendszereiben nem keletkezett maradandó kár.
A NAÜ néhány javítást elvégzett a pajzson, de többre lesz szükség:
„az átfogó helyreállítás továbbra is elengedhetetlen a további romlás megelőzése és a hosszú távú nukleáris biztonság garantálása érdekében”,
fogalmazott.
Az 1986-os csernobili robbanás miatt – amikor még Ukrajna a Szovjetunió része volt– sugárzás került Európába. A reaktorolvadás megfékezésére irányuló küzdelem során a szovjetek egy beton „szarkofágot” építettek a reaktor fölé, ám ennek élettartama mindössze 30 év volt. Új védőburkot építettek, hogy védjen a sugárzásttól az alatta lévő romos reaktorépület és a megolvadt nukleáris fűtőelem évtizedekig tartó, végső eltávolítása során is.
A februári dróntámadás után - melyről Moszkva tagadta, hogy köze lett volna hozzá, ugyanakkor már az ukránok elleni invázió első heteiben megszállták azt - még nem voltak sugárzási szivárgásra utaló adatok. Az ENSZ akkori közlése szerint a sugárzási szint normális és stabil maradt.
