A szinte véglegesnek mondható hivatalos eredmények alapján - 99,68 százalékos feldolgozottságnál - Robert Golob újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) pártja nyerte meg a választásokat és alakíthat kormányt Szlovéniában.

A hétfő reggeli friss adatok szerint az előző napi parlamenti választás nyomán a Szabadság Mozgalomnak 41 mandátuma lesz az új összetételű nemzetgyűlésben. A Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 27 mandátummal a második, a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8 mandátummal a harmadik, a Szociáldemokraták (SD) 7 mandátummal a negyedik, a Baloldal (Levica) pedig 5 mandátummal az ötödik helyen végzett.
    
Egy-egy mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár. A garantált magyar kisebbségi képviselői helyet - amelyért hárman versenyeztek - ismét Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke nyerte el.
    
Golob a választások éjszakáján jelezte: a Szociáldemokratákkal kíván koalíciót kötni. "Gratulálok a leendő szövetségeseinknek, az SD-nek a választásokon elért eredményhez" - mondta.
    
A Szabadság Mozgalomnak és az SD-nek összesen 48 mandátuma lehet a 90 fős parlementben. Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel sem tud többséget alkotni.
    
A szavazásra jogosultak 69,71 százaléka vett részt a választásokon, négy évvel ezelőtt ez az arány 51,97 százalék volt.
   
Politikai elemzők szerint a magas részvételi arány nem annak a jele, hogy nőtt a választási kedv, inkább az elégedetlenségüket nyilvánították ki az állampolgárok. Itt egyebek között a járványhelyzet kezelését és a kormány kommunikációját emelték ki.
    
Borut Pahor államfő vasárnap kijelentette, hogy a relatív győztesnek, ez esetben elsőként Robert Golobnak ad mandátumot a kormányalakításra. Ezután a parlamentnek legkorábban 48 óra múlva, legkésőbb 7 napon belül szavaznia kell a miniszterelnök-jelöltről. Amennyiben nem jár eredménnyel a szavazás, az államfő 14 nap múlva új miniszterelnököt jelölhet, de a parlamenti pártok is jelölhetnek, ehhez legalább 10 aláírásra van szükség.

Elég a populizmusból és a jogállam aláásásából

Más elemzők szerint annyi derült ki, hogy a szlovén választók nem kérnek a kormánypárti populizmusból és a jogállam aláásásából, normális, átlagos európai ország szeretnének maradni, nem kérnek a nem létező ellenségekkel való állandó riogatásból meg a sajtószabadság megkurtításából, civilek vegzálásából.

2018-ban népszavazást tartottak egy megaprojektről, a kormány 1 milliárd euróért akart 27 km vasutat építeni az olasz határ és Koper között. Nem túl olcsón. A népszavazás az akkori balközép kormánynak kedvező lett, nyert az igen, építsük meg, trallala. Erre jött egy, "Az adófizetők nem adják fel" nevű civilszervezet, amely bíróságon megtámadta az eredményt, mert szerinte az állam megengedhetetlenül kampányolt az igenek mellett, ezért a népszavazás nem volt tiszta és fair.

A szlovén legfelsőbb bíróság helyt adott a keresetnek és nemes egyszerűséggel megsemmisítette a népszavazás eredményét, mert az állam bizonyítottan 95 000 eurót elköltött az igenek népszerűsítésére kihelyezett plakátkampányon keresztül. Mégegyszer: vacak 95 000 eurós állami kampányköltés miatt megsemmisítettek egy teljes országos népszavazást egy 1 000 000 000 eurós projektről. Az akkori balos kormányfő azonnal le is mondott.

Érthető, micsoda egy jogállam és hogy miért alapvető a független igazságszolgáltatás, mint külön hatalmi ág? Miért szükséges a végrehajtó hatalom kordában tartására? Ha olyanom van, és úgy látom, hogy adófizetőként méltatlan veszteség ért és hazug plakátozással csalt a kormány, tök mindegy, hogy balos vagy jobbos éppen, ráadásul a csalással el akarja bugázni az adófizetők pénzét egy irdatlan és túlárazott megaberuházással, elmegyek a bíróságra és a szart is kiperelem az államból, mert én vagyok az adófizető, én fizetem a zenét és belőlem élnek, és győzni is tudok, ha igazam van, mert a bíróság független. Na ez a fontos, nem a választás eredménye.

Forrás: MTI/Vakmajom