Túlnőtt rajtunk a termelés

A szervezetek termelési potenciáljának növekedése érdekében már nemcsak belföldről és az EU-ból várják a munkavállalókat, hanem a tagországokon kívüli területekről is. Magyarországon jelenleg rendkívül alacsony a munkanélküliség, így az iparágak kénytelenek a munkaerőhiánnyal szembesülni. Ráadásul hazánkban egyre több zöldmezős beruházás valósul meg, ami új munkahelyeket teremt. 

A kormány a veszélyhelyzet ideje alatt lehetővé teszi, hogy az EU tagállamokon kívül újabb kilenc országból érkezzenek hozzánk munkavállalók, hiszen a munkaerőhiány nem lehet a gazdasági növekedés gátja. Ezzel párhuzamosan létrehozta a minősített foglalkoztató intézményét, amely besorolást azok a HR-szolgáltatók kaphatják meg, amelyek munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznak. 

Munkaerő-kölcsönzés a szomszédból és azon túl

Az egyik jól ismert szolgáltató, a WHC munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalat is megkapta a minősített foglalkoztató besorolást. Ez lehetővé teszi, hogy a szolgáltató a szomszédos országok (Szerbia, Ukrajna) területéről mozgósítson munkaerőt, bizonyos hiányszakmákban. A rendeletben olyan helyekről foglalkoztathatóak hazánkban munkavállalók, mint Belarusz Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Fülöp-szigetek, Indonéz Köztársaság, Kazah Köztársaság, Mongólia, Montenegrói Köztársaság, Vietnámi Szocialista Köztársaság. 

A minősített foglalkoztató besorolás hatalmas felelősség a munkaerő-kölcsönzőknek, hiszen jelentős adminisztrációs feladatokkal jár, amelyekbe ha hiba csúszik, elveszíthető a minősítés.

Szükségünk van a segítségre

A 407/2021-es kormányrendelet értelmében nincs olyan hiányszakma, amelyet ne lehetne betölteni harmadik országbeli munkavállalóval, így a szellemi és a fizikai feladatok esetén is pótolható a magyar munkaerőhiány. A nem tagállamból érkező dolgozók létszáma tízezres nagyságrendű, ebből akár több ezer fő is lehet, akik munkaerő-kölcsönzés által találják meg az álom munkahelyüket.

Ahhoz, hogy az országunk gazdasága stabilan növekedjen szükség van a harmadik országból érkező munkavállalókra, akik pótolni tudják azt a hiányt, amit a hazai társadalom már nem tud ellátni.

A rendelet tehát lehetőséget nyit egy égető probléma megoldására, amellyel mi is és a külföldről érkező munkavállalók is jól járnak. Közös munkával tovább folytatható a gazdasági növekedés, amely a magyar emberek számára mindenképpen pozitív előnyökkel jár majd.