Foglaló és előleg trükkös viszonya az ingatlan adásvételi szerződésben
Az adásvételi ügyletekkel kapcsolatban leggyakrabban összekevert két kifejezés a foglaló és az előleg fogalma. Az összetévesztés alapja, hogy hasonló helyzetekben használjuk ezeket a szavakat, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mikor melyiket.A Bacskó Ügyvédi Iroda közreműködése lehet a garancia arra, hogy ezen fogalmak kezelésével ne merüljön fel probléma az ingatlan adásvételi szerződés során.
Az előleg
Előlegnek nevezünk minden pénzösszeget, aminek megfizetésére egy adásvételi ügylet során kerül sor az utolsó vételárrész előtt. Az előleghez nem kapcsolódik különös joghatás, azaz következmény. Az előlegnek nevezett pénzösszegek a vevő részére visszajárnak, amennyiben a szerződés bármilyen okból meghiúsul. Tehát a evőnek még szerződésszegő magatartása esetén sem kell tartania az összeg elvesztésétől.
A foglaló
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Fontos tehát, hogy célja legyen a foglaló átadásának: szándékunk megerősítéseként adjuk azt át, vállalva a hozzá kapcsolódó jogkövetkezményeket. Lényeges emellett, hogy nevén nevezzük a foglalót, azaz kifejezetten kikössük, hogy a bizonyos pénzösszeget foglalóként adjuk át.
A foglaló a vételárba beszámít, tehát egy vételárrészletet képez. Amennyiben a szerződés meghiúsulásáért a vevő felelős, úgy az eladó a foglalót megtarthatja. Amennyiben a szerződés meghiúsulásáért az eladó felelős, úgy a kapottfoglalót kétszeresen köteles visszafizetni a vevő részére. A foglaló ezen kívül egyfajta kárátalányként is szolgál, így a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésébe is beszámít.
Hogy foglaló vagy előleg, kulcskérdés az ingatlan adásvételi szerződés sikere szempontjából.