A cseh államfő Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel folytatott prágai tanácskozásán tette példátlan kijelentését. Bocsánatkéréséről külön közleményt adtak ki, melyet az elnök szóvivője ismertetett. „Zeman elnök személyesen követte meg a szerb népet a NATO bombázásáért” – mondta Jiří Ovčáček.

A NATO 1999. március 12. és június 10. között intézett bombatámadásokat Jugoszlávia ellen. A 78 hadműveleti nap alatt 37 ezer bevetést hajtott végre katonai és polgári célpontok, köztük a Duna hídjai ellen. Zeman, aki akkoriban miniszterelnök volt, határozottan elítélte a NATO akcióit, és megtagadta a szövetséges légi erőtől, hogy cseh támaszpontokról indítson támadást Jugoszlávia ellen.

Vučić elnökkel tartott tanácskozása után Miloš Zeman a következőket mondta: “Reménytelenül kerestünk legalább még egy NATO országot, hogy csatlakozzon hozzánk, és kiálljon velünk Jugoszlávia bombázása ellen. Teljesen egyedül maradtunk.”

A NATO Jugoszlávia ellen intézett bombatámadásainak idején Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor volt. Magyarország miniszterelnöke a NATO rendelkezésére bocsátotta a taszári és a ferihegyi repülőteret a Jugoszlávia elleni légi csapásokhoz – jegyezte meg a Magyar Békekör.