Home office: Jó vagy rossz nekünk?

A koronavírus miatt korábban bevezetett karantén és #maradjotthon mozgalom sok embert kényszerít az otthonába. Áttekintő ábrán mutatjuk be ennek következményeit, hatásait.

Az othoni munkavégzésnek számos pozitív hatása van, például jóval kevesebbet kell utaznunk, emiatt rengeteg időnk szabadul fel és még a pénztárcánk sem zsugorodik.

Azonban mint minden másnak, úgy a távmunkának is két oldala van és igencsak elfogultak lennénk, ha azt állítanánk, hogy csak pozitívumai vannak az ilyesfajta munkavégzésnek.

A produktivitás ugyanis abban a környezetben a legjobb, ahol minél kevesebb zavaró inger van és az egész hely a munkához van tervezve. Nem nehéz belátni, hogy az otthonunk nem ilyen. A saját házába rendszerint akkor megy az ember, mikor végzett a teendőivel, és szeretne valahol megpihenni. Tehát az egész ház a pihenésre van kitalálva és tervezve, és nem a produktivitásra – ezt a problémát pedig nem oldja meg a kávé hatása.

Megoldást jelenthet az, ha az egyik sarkot vagy szobát irodának jelöljük ki, ehhez azonban arra van szükség, hogy az ember jó előre meg tudja tervezni a távmunkát illetve az ahhoz szükséges feltételeket, és fel tudjon rá készülni (pl.: irodai kellékek beszerzésével). Sajnos azonban erre a legtöbb embernek nem volt ideje, mert a koronavírus nagyon gyorsan terjedt el az egész világban.

Vajon hogyan orvosolják ezt a problémát maguk az érintettek?

Ez a képes ábra pontosan az ilyen kérdésekre ad választ!

 






Az tehát egyből látható, hogy a korábban távmunkában dolgozó emberek (pl.: kisállat gazdák, nyugdíjasként dolgozók, szabadúszók vagy terhes nők) helyett ma már a pénzügyi szakemberek dolgoznak a legnagyobb számban otthonról.

Érdemes azonban úgy gondolni ezekre az adatokra, hogy tudatosítjuk magunkban: még javában benne vagyunk a járványban, ezért a változás kellős közepén vagyunk, és csak hónapok vagy akár évek múlva fog kirajzolódni, hogy vajon mekkora hatással volt a járvány a digitalizáció felgyorsulására.