Jávor Benedek írása: 

"Mi, magyarok persze ebben is fényévekkel a világ előtt járunk, és ízelítőt adtunk mindebből már 2006-ban (ami nem, nem ment fel az akkori rendőri túlkapások felelőssége alól, a rendőri és politikai vezetés súlyos hibáit nem törli el visszamenőleg, de segít kontextusba helyezni). 

Világos azonban, hogy mindaz amit Trump, Orbán, Bolsonaro, Kaczynski a hatalomban, Le Pen, Wilders, Salvini és mások pedig hatalmon kívül képviselnek, az belső logikája szerint nem fér össze a demokratikus intézményekkel és eljárásokkal. Hiszen ha "a haza nem lehet ellenzékben", ha a nemzetre leselkedő súlyos veszélyeket kizárólag a populista széljobb háríthatja el, akkor az ő hatalomra kerülésük/hatalmon maradásuk, illetve mások hatalomra kerülésének/hatalmon maradásának megakadályozása szükségképpen fontosabb cél, mint a demokratikus eljárások és intézmények tiszteletben tartása. 

Ezért elkerülhetetlen, hogy ha ez a hatalom veszélybe kerül, akkor akár, ahogy Trump is teszi, a demokratikus berendezkedés erodálásával igyekezzenek megtartani azt. Mindez, ahogy arra sokan felhívták már a figyelmet, előre vetíti a Fidesz várható reakcióját egy esetleges ellenzéki győzelemre 2022-ben. 

A kérdés nem az, hogy nyitott-e egy ország populista jobboldala ilyen megoldások felé (mindegyiké nyitott), hanem az, hogy egy adott ország államberendezkedése, közigazgatása, demokratikus fékei és ellensúlyai képesek-e ellenállni ennek a kísérletnek. 

Az elmúlt napok washingtoni történéseiben nem az az érdekes, hogy agresszív, szélsőjobboldali holdkórosok, a bukott elnökkel felbujtóként a hátuk mögött, kísérletet tesznek egy demokratikus választási eredmény végrehajtásának erőszakos megakadályozására (bár ez is újdonság az elmúlt 150 év amerikai történelmében), hanem az, hogy elég erős-e az Egyesült Államok demokratikus intézményrendszere, hogy ellenálljon ennek a veszélynek (a jelek szerint igen).

És ebből a szempontból aggasztó a magyar helyzet is. Itthon a független intézmények, a fékek és ellensúlyok, a közigazgatás politikai megszállása összehasonlíthatatlanul előrébb jár, mint Amerikában. A magyar kormányzati szereplők az amerikai események kapcsán egyértelműen, nyíltan és aktívan az erőszakot felszító Trump, és a választási eredményeket megkérdőjelező sokaság, a zavargók oldalán állnak. 

Az igazi dilemma nem az, hogy egy esetleges (és itt most ne menjünk bele abba, hogy mennyire lesznek tiszták és demokratikusak a választások) fideszes választási vereség esetén visszatér-e a Kossuth tér (vissza fog), hanem az, hogy az alkotmányos intézmények, a hatóságok, a közigazgatás hova fog állni ebben a konfliktusban, illetve aktívan fellép-e a választási eredményeket megkérdőjelező, és a kormányzat legalább hallgatólagos támogatását élvező megmozdulásokkal szemben. És ma Magyarországon erre sajnos nincs egyértelmű válasz."