Trump amerikai elnök Kínát tekinti Amerika legfőbb riválisának, és attól tart, hogy a kínai kereskedelem az eddigieknél is jobban veszélyeztetheti az amerikai érdekeket, ha nem szorítják kordába. A Kína-ellenes koalíció katonai terve arra utal, hogy Washington kész akár fegyverrel is érvényt szerezni az amerikai üzleti érdekeknek – véli a Békekör tudósítója.

Az Egyesült Államok már eddig is felvonultatott katonai erőket a dél-kínai tengeren a nemzetközi joggal összhangban Kína által épített mesterséges Paracel-szigeteknél, elvitatva Peking fennhatóságát a szigetek felett. Washington szerepet játszott a Peking ellenes hongkongi lázadás szításában. Erkölcsileg is megpróbálja lejáratni Kínát azt állítva, hogy Kína szabadította rá az emberiségre (és saját magára) a koronavírust. A „kínai pestisről” szóló vádját Donald Trump eddig semmiféle bizonyítékkal sem támasztotta alá. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a jelenlegi amerikai vezetés politikai filozófiájában felülkerekedik a cél szentesíti az eszközt szemlélet.

Pompeo „agresszornak” nevezte Kínát, és arra szólította fel Amerikai szövetségeseit és a Himalája menti országokat, hogy lépjenek koalícióra Kína terjeszkedésének feltartóztatásáért. Nem pontosította, hol terjeszkedik Kína. Felszólította Hszi Csin-ping elnököt, hogy térjen jobb belátásra. Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén méltatta London elutasító magatartását a Huawei ötödik generációs mobiltelefon-hálózatának befogadásával szemben. Szerinte ennek a hálózatnak a befogadása egyet jelentene azzal, hogy adataik a Kínai Kommunista Pártnál kötnének ki.

Kína-ellenes koalícióját Trump a „szabadság és a demokrácia” jegyében kívánja kialakítani – adta értésre Pompeo anélkül, hogy választ adott volna arra a kérdésre, miért nem tartja összeegyeztethetőnek Amerika szabadságát Kína szabadságával, a demokráciát pedig a tartózkodással kínai belügyekbe történő beavatkozástól.