Mozogj, hogy ne felejts!

Világszerte 50 millióan élnek Alzheimer-kórral, ez a szám pedig 2050-re egészen 100 millióra emelkedhet. Mivel a betegség egyelőre nem gyógyítható, minden kiegészítő kezelési mód aranyat ér, ami a betegség előrehaladását lassíthatja és javítja az életminőséget.

 

Egy friss kísérletben például az Alzheimer-kóros egerek agyának emlékezeti folyamatokért és tanulásért felelős struktúrájában, a hippocampusban a testmozgás hatására olyan folyamatok indultak el, amik lehetővé tették az új idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét – azaz a tanulást és emlékezést. Azaz a fizikai aktivitás mintegy megtisztította az agyban előállt egyébként ellenséges környezetet.

Mindez arra is utal, hogy lehetséges olyan gyógyszerek kifejlesztése, ami előkészíti a terepet az agysejtek növekedése számára és az agy egészségének javítására.

Az Alzheimer-kór során az agyban káros folyamatok zajlanak, amik úgynevezett bétaamiloid lerakódások és neurofibrilláris kötegek formájában, valamint az agysejtek pusztulásában végződnek - ezzel együtt komoly szellemi hanyatlás és feledékenység jár. Eddig ezeket a jelenségeket célozták meg a kísérleti beavatkozások, sajnos kevés sikerrel. A tudományos élet bizonyos résztvevői egészen addig mentek, hogy a kudarcok nyomán a mérgező bétaamiloid lerakódások Alzheimer-kórban játszott feltételezett kulcsszerepét is megkérdőjelezték.

Amit viszont biztosan tudunk, az a testmozgás megelőző szerepe – annak ellenére, hogy a pontos hatásmechanizmusai, illetve az, hogy ezt miképpen lehetnek a kezelésben is felhasználni, egyelőre még nem világos. A testedzés a feltételezések szerint olyan gyógyító környezetet hoz létre az agyban, mely elősegítheti az idegsejtek regenerálódását, valamint a hippocampusban visszaállítja az agysejtek közötti kapcsolódásokat.



Dr. Choi és munkatársai ez utóbbi biokémiai folyamatot vizsgálták az egerekkel végzett kísérletben. Azt találták, hogy a fizikai aktivitást végző Alzheimeres állatok emlékezete jobb volt, mint a mozgásmentes életmódot folytató egereké. Ennek hátterében az állt, hogy az aktív egerek hippocamousában több új agysejt keletkezett, valamint több, sejtnövekedést elősegítő, úgynevezett BDNF molekula volt jelen. Ami pedig ennél is fontosabb, hogy még a testmozgást nem végző egereknél is sikerült a kutatóknak javítani az emlékezeti folyamatokat akkor, ha a fenti körülményeket mesterségesen létrehozták az agyukban. Ez az egyik első bizonyítéka annak, hogy gyógyszerekkel javítani lehet már kialakult agyi emlékezeti folyamatokon.

Mindez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy meglenne a gyógymód az Alzheimer-kórra: az egerekkel végzett vizsgálatok ugyanis sok esetben nem ültethetők át egy az egyben emberekkel végzett kísérleti eredményekre. Még ha ez esetben könnyen lefordíthatóak is lennének a felfedezett mechanizmusok, akkor is további alapos vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy biztonságos, sokak számára hasznos kezelési módot lehessen kialakítani.

Hosszú út áll még a tudomány előtt, mire kifejleszthet egy olyan gyógyszert, amivel a testmozgás áldásos hatásait lehetne utánozni és felerősíteni a betegek agyában – a BDNF segítségével megtisztítva a belső környezetet és egyben az agyi folyamatokat is serkentve., ezzel pedig javítva a gondolkodási képességeket. Mindenesetre a megelőzésben és a betegség fenntartásában addig is kiemelkedő szerepet játszik a testmozgás és a fizikailag aktív, teljes élet.
 
Forrás: felejtek.hu