Gyógyszerésszel reklámoztak, jött a bünti

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a MERCK Vegyi és Gyógyszeripari Kereskedelmi Kft. (MERCK) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert a jogszabályi tilalom ellenére egy gyógyszerész ajánlotta vény nélkül kapható, gyógyszerként nyilvántartott Flexagil krémjét televíziós reklámfilmjeiben 2015 márciusa és 2016 júliusa között.

 

Az ágazati szabályozás értelmében egyetlen gyógyszer reklámja sem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza. A GVH álláspontja szerint a tilalom az egyes (az adott termékkategória fogyasztását növelő) bizalmi jegyek alkalmazását hivatott korlátozni a versenysemlegesség védelme érdekében. A fogyasztó ugyanis hajlamos előnyben részesíteni olyan termékeket, amelyeket szakember, azaz, az adott területen szaktudással, tapasztalattal rendelkező személy vagy egyébként is a fogyasztó bizalmát és figyelmét élvező személy népszerűsít.

A vizsgált reklámban egy patikai élethelyzet jelent meg, és a reklámfilm több eleme (gesztusok, narráció, képi megjelenítés, szelekciós folyamat) is azt üzente a fogyasztóknak, hogy a gyógyszerész ajánlja a Flexagil krémet.

A hatóság így döntött

A vizsgálat során a GVH a vállalkozás által becsatolt többféle kutatás eredményeit is értékelte, azonban lényeges, hogy a kutatási eredmények csupán segítik az értékelést: a vizsgált reklámok értékelését, értelmezését a GVH-nak kell elvégeznie. Az európai bírósági gyakorlatban is általános elvárás, hogy ne egy kutatás, hanem mindenekelőtt az eljáró hatóság ítélje meg a vizsgált tájékoztatás által hordozott tartalmat.

A jelen ügyben kiszabott bírság mértékét alapvetően a hosszú ideig futó reklámok jelentős költsége határozta meg, továbbá a GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a MERCK később módosította kereskedelmi gyakorlatát, valamint a versenyfelügyeleti eljárás során elfogadta, hogy a reklámban szereplő patikus egészségügyi szakember ajánlásának is tekinthető. Súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat jelentős számú fogyasztót ért el, és az érintett termék bizalmi.