A kínai városokat többek közt gazdasági teljesítményük, közbiztonságuk, környezeti és kulturális adottságaik alapján összehasonlító listát annak legelső közzététele óta, vagyis tizenegy éve Hongkong vezette.

A különleges irányítású övezet most nem sokkal lemaradva a második Sanghaj után, amely a tanulmány szerint elsősorban az ott szeptember végén megnyitott szabadkereskedelmi övezet révén növelte versenyképességét és érdemelte ki az aranyérmet. Az első öt helyezett között Peking, valamint a dél-kínai Sencsen és Kuangcsou szerepel még, s a lista első felében túlnyomórészt a fejlettebb kelet- és dél-kínai városok kapnak helyet.

Az egymással több téren is rivalizáló Hongkong és Sanghaj versenyképességéről számos alkalommal cikkezett a kínai gazdasági sajtó, főképp előbbinek az elmúlt években gyorsuló gyengülésére híva fel a hongkongi döntéshozók figyelmét. A jelenségnek elsősorban a gazdaság lassulása az oka: a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az elmúlt év során jelentősen mérséklődött, a 2011-es 4,9 után alig 1,4 százalékos pluszt mutatva. A kormányzat gyengesége és nem hatékony volta szintén jelentős mértékben hozzájárult a romláshoz, ráadásul a különleges irányítású terület főkormányzója, Leung Csün-jing sosem látott népszerűtlenségnek örvend a lakosok körében, amely az általános hangulatot is rontja.

Versenyképességének javítása érdekében Hongkongnak elsősorban a hagyományosan is erős iparágait kellene erősítenie, valamint az innovációra fordított kiadásokat is emelhetné - állítják a szakemberek. A területnek emellett szakképzett munkaerő-állományát is növelnie kell, éveken belül ugyanis jelentős hiánnyal találhatja szembe magát.

Kína különleges igazgatású területe a nemzetközi versenyképességi ranglista éléről is lecsúszott idén: az IIMD nemzetközi kutatóintézet május végi jelentése szerint azt az Egyesült Államok és Svájc is megelőzi.