Az EU Iránt akarja

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője mielőbbi megbeszéléseket javasolt keddi levelében Szaid Dzsalili iráni főtárgyalónak a teheráni rezsim nukleáris programjáról.

Csak tömören

Ashton ezzel Dzsalili február közepén kelt levelére válaszolt, amely uniós diplomaták értékelése szerint "üdítő módon elütött" a korábbi iráni üzenetektől: terjengős ideológiai-moralizáló fejtegetések helyett tömören jelezte Irán tárgyalási készségét.

Ashton az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt tagja - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína -, valamint a nem BT-tag, de szintén a nemzetközi közösség kiemelkedően jelentős tagjának számító Németország közös megbízása alapján jár el az ügyben. A nemzetközi közösség amiatt aggódik, hogy Irán nukleáris programja valójában katonai célokat szolgál, amit Teherán tagad.

"Isztambuli játszma"

Az uniós főképviselő a levélben megjegyezte: senkinek nem érdeke, hogy újra átéljék az "isztambuli tapasztalatokat". A török nagyvárosban 2011 januárjában eredménytelenül szakadtak meg Ashton és Dzsalili tárgyalásai.

Ashton most leszögezte, hogy a lehető leghamarabb meg kellene állapodni az újabb tárgyalások helyszínében és megkezdésének időpontjában.

Az unió kettős megközelítést érvényesít Iránnal szemben. Egyfelől szankciókról - azon belül immár olajembargóról is - döntött, hogy ezzel kényszerítse vissza Teheránt a tárgyaló asztalhoz, másfelől az iráni nukleáris vonatkozású engedmények - alapvetően a nemzetközi ellenőrzés engedélyezése - fejében jelentős volumenű gazdasági együttműködési lehetőségeket csillantott meg az ajatollahok rendszere előtt.

Forrás: MTI/HírExtra