Jobb ma kamasznak lenni

Keserves sors jutott osztályrészül a londoni serdülőknek a középkorban, amiről a 10-14 évesek kiugróan magas halálozási rátája tanúskodik.

Az 1500-as évek elején ezrével érkeztek a kamaszok a fővárosba, hogy inasként vagy cselédként keressék kenyerüket. Sokuk nem élte meg a felnőttkort, ám sorsuk mostanáig nem érdekelte a tudományt - olvasható a Medievalist hírportálon.

Kétezer XV. században élt kamasz földi maradványait tárták fel két temetőben Londonban és Lincolnshire grófságban, aminek köszönhetően első ízben vált lehetővé a kutatók számára, hogy részletesen megvizsgálják, milyen volt a korabeli tinédzserek egészségi állapota, és felfedezzék, milyen betegségeik voltak, milyen csonttöréseket szenvedtek el. A tudományos programra Mary Lewis, a Readingi Egyetem régésze 230 ezer fontos (69 millió forintos) támogatást nyert.

"Az inasok és a cselédlányok a társadalom hátrányos helyzetű csoportját alkották, életük és haláluk vajmi keveset foglalkoztatta a régészeket. Azok, akik a londoni középkori temetőkben alusszák örök álmukat, a jelek szerint sokszor szenvedtek csonttörést, és foglalkozási ártalomként gyakorta alakult ki légúti fertőzés náluk. Ez a projekt olyan gyerekekre összpontosít, akik a középkori Londonban éltek és haltak. Egészségi állapotukat összehasonlítjuk a vidéki temetőkben nyugvó kortársaikkal, hogy megismerjük a középkori inasok sorsát" - magyarázta Lewis, hozzátéve, hogy a vidékről Londonba érkező fiatalok szervezete a fővárosban "találkozhatott" első ízben különböző fertőző betegségekkel.

A hároméves program keretében Lewis csontmintákat vizsgál, hogy megállapítsa, hány éves korban álltak a gyermekek munkába, milyen volt az életminőségük. Elemzik a stroncium izotóp szintjét az elhunytak fogaiban, hogy megtudják, honnan származtak a gyerekek, és azt is megállapítják majd, hogy mikor kezdődött a pubertáskor a lányoknál és a fiuknál.

Forrás: MTI