A pártelnök-frakcióvezető elmondta, hogy a részországgyűlések alkalmával délelőttönként nyilvános frakcióülést tartanak, megbeszélést folytatnak a helyi közélet szereplőivel, civilekkel, vállalkozások és intézmények vezetőivel, majd délutánonként lakossági fórumokon vesznek részt a szocialista politikusok. Az első részországgyűlést szerdán Kazincbarcikán a szociális egyenlőtlenségekről, a szegénység kezeléséről, a munkahelyteremtésről és a közmunkaprogramról rendezi az MSZP.

Egy héttel később Szegeden az önkormányzatokról és a jogállamiságról lesz szó, míg április 6-án Győrben a gazdasági fejlődés, az oktatás és a fejlesztéspolitika lesz a téma.

Szintén az év végéig terveznek választókerületi napokat tartani a szocialisták. Mesterházy Attila elvárásként fogalmazta meg, hogy az 58 MSZP-s képviselő mind a 176 egyéni választókerületbe jusson el a következő hónapokban.

Alulról építkezés

Indoklásul azt mondta: a szocialisták nem felülről vezérelt, hanem alulról építkező társadalomban hisznek, ehhez pedig elengedhetetlen a helyi közösségekkel való aktívabb, rendszeresebb kapcsolattartás, véleményük megismerése.

Az MSZP terveiről szólva közölte, hogy a következő hetekben számos szakpolitikai kérdésben fognak parlamenti vitanapot, konferenciákat, szakmai egyeztetéseket kezdeményezni. Közéjük sorolta a munkahelyteremtést, a szegénység kezelését, a közbiztonságot, "a zöld gazdaságot", az oktatást és a fejlesztéspolitikát.

Újságírói kérdésre válaszolva Mesterházy Attila elmondta: a Kossuth-címert ábrázoló kitűzőt visel a zakóján, amelyet a Fidesz képviselői a kilencvenes években hivatalossá akartak tenni. "Szerintem igazuk volt" - fogalmazott.