Alultáplált a magyar nők három százaléka?

A magyar nők három százaléka nem jut hozzá a naponta szükséges táplálékkalóriához, ezért alultápláltnak számít - jelentette be az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodája.

A szervezet sajtótájékoztató keretében ismertette a világ élelmezési és mezőgazdasági helyzetéről szóló legfrissebb jelentését. A nők szerepével kiemelten foglalkozó 147 oldalas dokumentum szerint a táplálkozással összefüggő krónikus energia beviteli hiány, amelyet a testtömeg-index alapján vizsgálnak, magasabb arányban fordul elő a nőknél, mint a férfiaknál.

A volt szocialista országokban a nők 4,9 százaléka, a férfiaknak pedig 1,1 százaléka szenved
alultápláltságban. Szlovákia és a Macedón Köztársaság esetében a nők 7 százalékát érinti.

Hiányzik az esélyegyenlőség

Fernanda Guerrieri, a FAO budapesti irodájának vezetője a jelentést ismertetve elmondta, hogy a világ
mezőgazdasági termeléséből 43 százalékban veszik ki részüket a nők. Gazdasági-társadalmi helyzetük erősítése, főként a nemek közti egyenlőség megteremtése létfontosságú az
élelmezésbiztonság szempontjából is.

Az földkerekség egy milliárd éhezőjének létszámát 100-150 millió fővel csökkenthetnék, ha a nők ugyanúgy hozzájuthatnának a földhöz, a technológiához, a pénzügyi forrásokhoz, az oktatáshoz és a piachoz, mint a férfiak - fűzte hozzá.

Andre Coppenstedt közgazdász, a jelentés egyik szerzője szerint a nők helyzetének javítása az egész társadalom megélhetésére kedvezően hatna. A nők kevesebbet keresnek, nehezebben jutnak álláshoz, sokkal többen végeznek alkalmi munkát, kevésbé jutnak termelési eszközökhöz, információkhoz - mondta.

A jelentés azt vizsgálja, hogyan lehet változtatni ezen a helyzeten, és a jogi egyenlőségre
fekteti a hangsúlyt, különösen ott, ahol a hagyományok is akadályozzák a női emancipációt - fűzte hozzá. Salat Tayyib, a FAO agrárstatisztikusa annak a véleményének adott hangot, hogy sokkal előbbre tarthatnánk, ha a nőknek a férfiakéval egyenlő esélyei volnának.

Ködbe vesző szép remények

A sajtótájékoztató keretében érdekes beszélgetés alakult ki a FAO képviselői és a Magyar Szociális Fórum szervezője között. Simó Endre megkérdezte, vajon mit tud ajánlani a FAO annak a Magyarországnak, amelyben másfél millió munkahely, köztük egy millió mezőgazdasági munkalehetőség szűnt meg a föld privatizálása és a termelőszövetkezetek felszámolása miatt.

Addig nem voltak táplálkozási gondok Magyarországon, nem volt alultáplált 400 ezer gyermek, ameddig az embereknek volt miből megélniük - érvelt. Választ kért arra is, miért nem teljesülnek az ENSZ millenniumi céljai, különös tekintettel az éhezésre és a szegénységre, hanem ellenkezőleg, egy milliárdra nőtt az éhezők száma, ahelyett, hogy a felére csökkenne - ahogyan az ENSZ szeretné.

"Nincs igazi válasz a kérdésre" - ismerte el őszintén Fernanda Guerrieri, majd hozzátette: "valószínűleg jó kormányzás és megfelelő társadalmi berendezkedés kell ahhoz, hogy az állapotokon változtathassanak. A globalizáció közepette nem lehetséges független gazdaság. Vállalni kellene egy sor konkrét lépést ahhoz, hogy kiküszöböljék a torzulásokat, mert a mostani helyzetben pontosan azokkal fizettetik meg a terheket, akik a krízis szenvedőalanyai" - vélekedett.

A FAO iroda vezetője elmondta, hogy 2050-re 9,5 milliárd ember népesíti majd be a Földet, a lakosság 70 százaléka városokban fog élni. Nincs csodarecept arra, hogy eredményes legyen a jövő, de az bizonyos, hogy a nők helyzetbe hozása fontos eszköz az emberiség élelmezésbiztonságának szavatolásához.