Szellemvezetők. Így hívják azokat a sofőröket, akik balesetet kockáztatva, vagy éppen nem is tudva hibájukról a forgalommal szembe hajtanak fel egy autópályára, útra vagy hídra.

Tragédia után

A jelenségre azután lettek hazánkban is meglehetősen érzékenyek az emberek, hogy tavaly novemberben három tizenéves fiatal halt szörnyet egy balesetben, miután rossz felhajtón tértek fel a Lágymányosi hídra, és frontálisan ütköztek egy teherautóval.

Magyarországon régóta jelen van az a felfogás, miszerint előbb bajnak kell történnie ahhoz, hogy valami ellenintézkedés történjen a kérdésben. Nem csoda hát, hogy a Budapesti Közlekedési Központ novemberben, az említett baleset után néhány nappal sietve kinyilatkozatta, "felülvizsgálják az összes budapesti hídfelhajtót, autópálya-felhajtót és az összes osztott pályás útra vezető felhajtó csomópont forgalmi rendjét".



A sógoroknál bevált

A vizsgálatnak mostanra lett meg a kézzelfogható eredménye. A hét elején huszonkét fővárosi helyszínre helyezett ki a BKK úgynevezett "tenyértáblákat". A mintegy másfél négyzetméternyi felületű, rikító sárga alapú, fekete tenyeret mintázó, STOP feliratú figyelmeztető tábla azonban nem magyar "szabadalom" - az öteletet a sógoroktól koppintottuk.

Ausztriában ugyanis már a kilencvenes években felismerték a problémát. Olyannyira, hogy nyugati szomszédunknál ki is találtak egy kifejezést a forgalommal szemben felhajtó sofőrökre: a német nyelvterületen azóta is "Geisterfharer"-nek, azaz "szellemvezetőnek" hívják a rossz felhajtókat választó sofőröket.

Nem mi vagyunk az egyetlenek, akik "lenyúlták" már az osztrákok találmányát. Németország egyik tartományában, tavaly év végén vezették be az újítást, egyelőre még nem érkezett adat arról, mennyire vált be a dolog Bajorországban. (Az angolszász országokban pedig egyszerű, piros alapon fehér, szintén foszforeszkáló "WRONG WAY", vagy más hasonló felirattal oldják meg az eltévedt autósok irányba terelését.)

"Jó megoldásnak tűnik"

Egyértelműen bevált azonban Ausztriában, ahol az 1997-es bevezetést követően csak azért nem csökkent számottevően a szellemvezetők álta okozott balesetek száma, mert általában is nőtt az autópályákat használó sofőrök száma.

"Az elmúlt évek statisztikáit ismerve elmondható, eddig ez nem volt kirívó probléma Magyarországon" - állítja Dr. Holló Péter. A Közlekedéstudományi Intézet kutató-professzora szerint a forgalommal szemben való felhajtás veszélye leginkább az idősebbek és a helyismerettel nem rendelkezők esetében áll fent.

"A 'tenyértáblák" alkalmazása jó megoldásnak tűnik. Ausztriában mindenesetre bevált. Elég nagynak és észrevehetőnek tűnik, a magam részéről bizalmat szavazok ennek a megoldásnak" - mondta a HírExtrának a szakember, aki azonban hozzátette, manapság már léteznek sokkal korszerűbb eszközök is a probléma orvoslására.



"Elég figyelemfelkeltőek"

Az egyik legpatinásabb, magyar autósokat tömörítő egyesület, az AutóKlub is üdvözli a "megfelelően figyelemfelhívó" táblák kihelyezését.

"Abból egy is sok, ha valaki forgalommal szemben felhajt egy hídra vagy egy autópályára, ha pedig egyre több ilyen eset történik, akkor tenni kell valamit" - tolmácsolta a Magyar AutóKlub álláspontját a HírExtrának Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsanna, az egyesület illetékese.

"Amikor egy teljesen vétlen autós nyugodtan autózik a sávjában, mégis egyszercsak szembe jön vele valaki - ez szinte minden esetben súlyos, frontális balesethet vezet. Ezeknek a sárga tábláknak működniük kell, hiszen elég figyelemfelkeltőek ahhoz, hogy valóban megakadályozzák a vezetők elkóválygását" - tette hozzá az Autóklub szakértője.

Az egész országban?

A Vitézy Dávid vezette Budapesti Közlekedési Központ mindenesetre további helyszínekre is ígér a kilencvenötezer forintos sárga táblákból a következő hetekben. Az új jelzőtáblára ráadásul már az illetékes minisztérium is áldását adta, így lényegében KRESZ-kompatibilissá vált.

A nagy kérdés csak az, mikor jön el az idő, amikor nem csak a fővárosban, hanem az egész országban találkozhatunk ezekkel a táblákkal?