Orbán Viktor kijelentése szerint hazánkban, legkorábban 2020-ban lehet bevezetni az eurót, ám évről-évre más és más dátumokról hallhatunk a közös fizetőeszköz bevezetését illetően. Milyen tényezők befolyásolják mindezt?

Három tényezője van a fizetőeszköz késlekedésének. Az első, hogy a kormányzatban nincsen erős elkötelezettség az euró mellett. Mindez „kényszerzubbonyt” jelent, hiszen a politikai döntés szabadságát korlátozná az európai pénzügyi játékok elfogadása.

A második tényező a világ és az európai gazdaság bizonytalansága. A görög és ír gazdasági válságot senki nem látta előre, a portugálok pedig jelenleg is ott billegnek a szakadék szélén. Éppen ezért nagyfokú bizonytalanság jellemzi az eurózónát.

A harmadik befolyásoló tényező az egymást követő kormányok ígéretei, amelyek rendre nem teljesültek. Emiatt a valutapiacon az a nézet uralkodik, miszerint bármit mond a kormány, azt nem kell komolyan venni.



Bajnai Gordon 2014-re, Varga Mihály 2015-re, Orbán Viktor jelenleg 2020-ra datálja az euró bevezetését. Ennyire csak az elkötelezettségen múlna a bevezetés?

A három, előbb említett tényező együttesén. Amikor valaki ellenzékben van, sok mindent másként lát, másként kommunikál, mint amikor kormányon van. Mindezt természetesnek tartom, éppen ezért jellemző a mindenkori ellenzékre egy különleges látásmód. Az átmeneti kormány elsődleges szempontja a pénzügyi stabilizáció volt, az adósági ráta, infláció, deficit csökkenése miatt ésszerű volt a 2014-es dátum.

A Fidesz gazdaságpolitikájával kapcsolatban több felvetés volt, ám nem köteleződtek el semmi mellett sem. Az egyik megközelítés Varga Mihály fegyelmezett költségvetése volt. Előbb-utóbb nyilván lesz konvergencia program melyből minden, jelenleg hiányos kérdésre fény derül, ám jelenleg még nincs ilyen. A piaci bizonytalanság és az ezzel való számolás lehet az ok.

Észtország és Szlovákia tekintetében létezik ellenpélda is. Ez a két ország úgy döntött, hogy csatlakoznak az eurózónához. Ki jár jobban?

Mindenkinek meglehet a saját, szakmai álláspontja. A 2020-as dátumot lehet úgy értékelni, hogy a három tényezőből a piac jelenlegi állása szerint egy távolabbi dátum adódott. Én nem biztatnám arra a kormányt, hogy minél későbbi időpontokat mondjon az euró bevezetéséről.

Véleményem szerint, aki 2020-as dátumot mond, az sem a mostani ciklusban sem azután nem gondolkodik komolyabb pénzügyi szigorban. A 2020-as dátum az eddigi intézkedések hangsúlyosságát ássa alá.



Ellentétes kommunikációról lenne szó?

Ugyanabból a szájból nem lehet egyszerre hideget és meleget is fújni. Úgy vélem  nincsenek összehangolva az intézkedések. A deficit három százalék alá szállításának, az államadósság csökkentésének szükségességét támasztaná alá egy lényegesen korábbi bevezetési dátum. Egy fegyelmezett gazdaságpolitika mellett - ami nem kötődik Bajnai Gordon személyéhez - automatikusan bekövetkezne ez a korábbi időpont.

Egy ilyen bejelentésnek milyen hatása lehet a hazai gazdaságpolitikára?

Vagy hitelt adnak a bejelentésnek és ez a megítélését erősíti, vagy éppen ellenkezőleg. A Nemzeti Banknál tízedik éve célkitűzés a háromszázalékos infláció elérése, ez eddig egyszer sem sikerült. Van inflációs célkitűzésünk, de nem működik. Azokban az országokban ahol az infláció mértéke a kormány előzetes bejelentésével azonos, nem kell a kamatot változtatni. Ugyanez a megállapítás igaz az euró bevezetésére is.