EU-elnökség: a lét a tét?

A magyar EU-elnökség alapvetően befolyásolhatja az ország külföldi megítélését és nemzetközi pozícióját, így a következő fél év sikere a későbbiekben a Magyarország számára fontos tárgyalások során is hasznos lehet - állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője a következő hat hónap legnagyobb kérdését abban látja, hogy a kétharmados parlamenti többségre támaszkodó, "erőpolitikához szokott" kormány miként tud megküzdeni a bonyolult egyeztetési folyamatokra és kompromisszumokra épülő uniós feladatokkal. Kiemelte: Magyarország a tagállamok vezetőjeként elsősorban a költségvetésileg gyenge államokat fenyegető válság miatt van nehéz helyzetben.

A következő időszakban ráadásul a kiéleződött tagállami ellentétek és a közös valuta jövőjének megkérdőjeleződése mellett kellene válságkezelő intézkedéseket hozni - mutatott rá.

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője kiemelte továbbá, hogy a magyar elnökségnek már indulásakor egy többlettehertétellel kellett szembenéznie a médiatörvényt ért külföldi bírálatok miatt. Az elemző szerint ennek következtében a következő időszak tétje is megváltozott: a kabinetnek a pozitív üzenetek közvetítése mellett a médiatörvény, illetve a szintén bírált különadók ügyében is rendeznie kell a helyzetet, ha szükséges, a jogszabályok korrekciójával.

Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője úgy vélekedett, hogy a médiatörvény fogadtatásához hasonló ügyek akár még egy sikeresnek mondható elnökséget is elhomályosíthatnak, ezért az elemző szerint nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken már azt mondta, nemcsak jogi, hanem politikai aggályok miatt is hajlandó módosítani az említett jogszabályt.

Juhász Attila ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kormány mellett Brüsszel is érdekelt a magyar elnökség sikerében. Ez magyarázhatja azt, hogy a médiatörvény és válságadók körül kialakult konfliktus is egyelőre inkább a kétoldalú kapcsolatokban van jelen, és nem közösségi szinten - fűzte hozzá. Szomszéd Orsolya szerint a kormánynak a hitelesség visszaszerzése mellett a magyar kezdeményezéssel indult, romaintegrációra vonatkozó európai keretmegállapodás tető alá hozása lehet a legfontosabb célja, az előre behatárolt feladatok teljesítése mellett.

A Magyarországgal szembeni elvárások leginkább a gazdasági kormányzás elindításával, valamint a költségvetési fegyelem erősítésével összefüggő tárgyalások előremozdítására vonatkoznak, hiszen az nyilvánvaló, hogy a válságból való kilábalás nem oldható meg fél év alatt - fejtette ki a Nézőpont Intézet elemzője. Szomszéd Orsolya az EU-elnökség lehetséges belpolitikai hatásaira kitérve megjegyezte: a kormány a nemzetközi sikerétől is csak rendkívül kis pártpolitikai hasznot remélhet, míg egy esetleges kudarc rendkívül káros lehet a Fidesz számára.

Gyömöre Máté ezzel szemben az ellenzék nehéz helyzetére mutatott rá, mivel szerinte ők a kormánnyal szembeni kritikus magatartásukkal könnyen az "ország ellenségeiként" tűnhetnek fel, miközben véleménye alapján a kabinetnek akár komoly fegyvertényt is jelenthet egy sikeres elnökség.