Bűzlenek a szegedi trolik

A 3 milliárd forint közpénzből megvalósuló beszerzés visszásságaira sajtótájékoztatón hívta fel
a figyelmet a szegedi Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság elnöke.

Gyimesi László a bizottság által vizsgált gyanús ügyletek első napvilágot látott eseteként vázolta fel a szegedi trolibusz-beszerzési tendert. A Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója a 2010. december 10-én kihirdetett közbeszerzéssel kapcsolatos, súlyosan aggályos körülmények miatt már kezdeményezte a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsa és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eljárását is az ügyben.

A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010 szeptember 15-én tette közzé ajánlati felhívását 15 alacsonypadlós trolibuszra. Az ajánlati felhívást három pályázó, két cseh és egy magyar vásárolta meg. Két pályázat érkezett a felhívásra: a Magyar Trolibusz Kft. által vezetett IKARUS-SKODA konzorciumé, valamint a LANTA-Consulting Kft-é. A közbeszerzési eljárásban 2010. december 10. napján győztesként hirdették ki az IKARUS-SKODA konzorciumot, melynek a Skoda Electric A.S. és a Magyar Trolibusz Kft. a tagja.

Utóbbi cég tagja - egy magánszemély és egy kft mellett - az Auto Rad Controlle Kft. (ARC). A feltárt visszásságot az jelenti, hogy az ARC Kft-ben tagok azok a magánszemélyek, akik LANTA Kft. tulajdonosai voltak a pályázat idejében. A pályázati anyagot megvásárló, de aztán a tenderen nem induló cseh Cegelec - mely a LANTA későbbi alvállalkozója lett - tavaly október 4-én vásárolta meg a tender-dokumentációt, ugyanazon a napon, mint a későbbi tender-győztes SKODA.

A LANTA Kft. tagjai a velük együttmőködő alvállalkozó Cegelec útján tudomást szerezhettek a tender-dokumentációban szereplő adatokról és elvárásokról. A LANTA Kft-ből november 1. napjával kiléptek, majd az ARC Kft. tulajdonosaiként alapították meg a tendernyertes konzorciumot vezető Magyar Trolibusz Kft-t.

Ezt követően adta le az IKARUS-SKODA a győztes és a LANTA a vesztes ajánlatát. Gyimesi László szerint ennek alapján feltételezhető az ajánlattevők közötti összejátszás. Az összejátszás pedig arra irányulhatott, hogy mesterséges árakat állapítsanak meg, és ezáltal megfosszák a megrendelőket (Szegedet) a szabad és nyílt verseny előnyeitől.

Gyimesi az ügyben kezdeményezi a vizsgálóbizottság rendkívüli ülésének összehívását.