Várhatóak személycserék a kormányban?

Nemrég Balázs Péter egy interjúban fölvetette, hogy a csúcsminisztériumok jót tesznek a költségtakarékos államnak, de nem képezik le az uniós struktúrát. Úgy gondolja, hogy tizennégy minisztériumra lenne szükség, hogy jól le tudjuk fedni az európai struktúrát.

Réthelyi Miklósnak, Matolcsynak vagy Felleginek – akik ugye sok területet felügyelnek - nekik több helyen kéne lenniük. Könnyen lehet, hogy sem az európai partnerek, sem pedig a nem fogadnak el egy államtitkárt olyan kompetens személynek, mint egy minisztert. Még akkor sem, ha azt írták a névjegykártyájukra, hogy ők államminiszterek.

Most már késő lenne változtatni…

Ez egy koncepcionális kérdés, hogy a csúcsminisztériumokat visszabontják-e, hogy ezzel igazodjanak az uniós stratégiához. Nyilván az EU elnökségünk elején már késő lenne ezt megtenni. A csúcsminisztériumok rendszere inkább strukturális kérdés.

Az látszik, hogy a Fidesz szereti ezt a holding-gondolkodást. Egyébként Debrecenből indult ez a gondolat, ott a különböző önkormányzati cégeket rakták holdingokba. Úgy tűnik, hogy ez a holding szemlélet jelenik meg csúcsminisztériumi struktúrában is.

Ha lesznek változások, akkor azok mikorra várhatóak?

Ez az EU elnökség egy taposómalom. Körülbelül 170 találkozó lesz fél év alatt, ezt végig kell csinálni a minisztereknek és az államtitkároknak. A hír is arról szól, hogy nyáron várhatóak változások, miután átadtuk az elnökséget.

A strukturális kérdésre kell visszatérniük és utána jönnek csak a személyi kérdések. A különböző érdekcsoportok szeretnék, hogy több önálló minisztérium legyen. Turizmus, informatika, építészet, stb. Ezeknek a lobbi csoportjai mind szeretnének külön minisztériumot. A kormány meg nem.

A konkrétumokat még nem tudjuk. Réthelyinél mondhatjuk, hogy túl nagy területet kéne összefognia, a többieknél meg felmerülhet, hogy az alrendszerek nem jól muzsikálnak. Óriási konfliktusokra lehet számítani az átalakuló alrendszerekben és olyan emberekre van szükség, akik a szakmai és lakossági konfliktusokat tudják kezelni.

Az, hogy ki jön, ki megy az a párton belüli erőviszonyoktól, szerencsétől, szakmai hozzáértéstől függ. Vagy, hogy ki beszélt utoljára Orbán Viktorral, tehát rengeteg mindentől.

Mit jelenthet a kormány számára az a rengeteg kritika, amit mostanában kap a nyugati sajtóból?

Még az uniós elnökségünk kezdete előtt látták alkalmasnak az időpontot, hogy nyomást gyakoroljanak Magyarországra. Azért van ez az össztűz, mert még most forró a vas. Ha már átvettük az elnökséget, akkor már késő. Azt gondolják, hogy most még van esély a változtatásra.

Azt viszont nem merik mondani sem a németek, sem a franciák, hogy az ő cégeik keveset keresnek. Nem a gazdasági kritikával állnak elő, hanem ezzel.

Úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja a kritikákat.

Nem akarnak visszatáncolni, mert akkor azt látják, máshol is meg kéne ezt tenni. Az Alkotmánybíróság felől kell megközelíteni a kérdést. Lehet, hogy az ő döntésüket várja meg a kormány és utána lesz változtatás.