Kormányablakon át adagolja magát Orbán

Megnyíltak a kormányablakok, azzal a lendülettel ömleni is kezdett belőlük a politika. Huszonkilenc helyszín az ügyintézés megkönnyítéséért, vagy huszonkilenc kamupozíció a Fidesz-hátország elkötelezettjei számára?

Mindkettő. Ugyan a médiatörvény kiváltotta általános ellenkezés, a magánnyugdíjpénztárak államosításának utózöngéi és a média(minden)hatóság-féle amerikai rappel spékelt abszurd humor mellett kevés figyelem jut a kormányablakokkal egyidőben beinduló új kormányhivatalokra, a lényeg azonban aligha fog elsikkadni.

Az Orbán-kormány azzal, hogy létrehozta ezeket az intézményeket, ismét két legyet ütött egycsapásra.



Kormányablakok és ami mögöttük van

Orbán ispánjai
Budapesten Pesti Imre, Bács-Kiskunban Kerényi János, Baranyában Hargitai János, Békésben Erdős Norbert, Borsod-Abaúj-Zemplénben Demeter Ervin, Csongrádban B. Nagy László, Fejérben Dorkota Lajos, Győr-Moson-Sopronban Széles Sándor, Hajdú-Biharban Rácz Róbert, Hevesben Horváth László, Jász-Nagykun-Szolnokban Lengyel Györgyi, Komárom-Esztergomban Czunyiné Bertalan Judit, Nógrádban Szabó Sándor, Pest megyében Tarnai Richárd, Somogyban Juhász Tibor, Szabolcs-Szatmár-Beregben Vinnai Győző, Tolnában Tóth Ferenc, Vasban Harangozó Bertalan, Veszprémben Kovács Zoltán, Zalában pedig Rigó Csaba Balázs lett a kormányhivatal vezetője.
A kinevezettek többsége természetesen fideszes, illetve KDNP-s országgyűlési képviselő.
Aki csak a kormányablakos maszlagot látja, az könnyen elhiheti, hogy nagy nap január harmadika, ez a ködös-szmogos hétfői nap. Ma ugyanis huszonkilenc helyszínen nyílt meg szerte az országban az úgynevezett kormányablak. Ráadásul ezeken az integrált ügyfélszolgálati gócpontokon ezentúl egyszerre lehet huszonkilenc ügykört intézni. Lehet például ügyfélkaput nyitni, vállalkozással kapcsolatos ügyeket intézni, ugyanitt lehet kijárni családi pótlékot, vagy például a gyest.

A kormányablakok ráadásul tizenkét órás nyitvatartással fognak üzemelni, s gondosan összeválogatott ügyintézők figyelnek majd gondjainkra. 2013-tól pedig nem csak a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban, hanem az újonnan létrehozandó járási székhelyeken is lesznek ilyen új, a mindennapi életünket nagyban megkönnyítő irodák.

Naphosszat sorolhatnánk az új rendszer előnyeit, kevesebb szó esik azonban a háttérről.

Minden jó, minden szép. De tényleg...


Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint ezzel összefogottabb, olcsóbb, hatékonyabb lesz az államigazgatás "Az ügyintézés megy majd az állampolgárokhoz" – mondta a Fidesz erős embere.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium parlamenti államtitkára egy a HírExtrának korábban adott interjúban azonban elismerte, hogy a teljes átalakítás hosszú folyamat, és lényegében a teljes közigazgatási rendszert új alapokra helyezi.

"A kormányhivatalok összesen negyvenötezer ember munkáját változtatják meg, egész költségvetésük évi 130 milliárd forint lesz. Ennyi embernek a státusza változik a következő években – de ez természetesen nem az egyik napról a másikra fog megtörténni. A megyei közigazgatási szint megszervezése utána a következő szint a járások felállítása lesz. Az ottani, azaz a járási kormányablakoknak a bevezetése nagy feladat lesz, sokkal hosszabb folyamat, az önkormányzatokkal ugyanis meg kell állapodni több kérdésben is" - mondta Rétvári.

"El kell dönteni, hogy az állam mit finanszíroz közvetlenül a kormányhivatalokon keresztül, és mit az önkormányzatok által. Meg kell majd hozni egy fontos döntést, hogy hol legyenek a feladatok határai" - mondta még decemberben az államtitkár.



Ispánok, de minek?

Bizony, a határok fontosak, de még fontosabb egy másik, a végül szintén az Orbán-kormány pozícióját erősítő tényező.

A közigazgatás ilyen szintű átalakítása egyébként akármilyen hihetetlen is, de a rendszerváltás óta működő összes kormány működése alatt téma volt. A kronológiát az Antall-kabinettel érdemes kezdeni, bár a rendszerváltás előtt is felvetődött már az Orbán-féle kormányablakokéhoz hasonló, leegyszerűsített ügyintézési forma lehetősége. 1990-ben aztán elkezdődött a harc, ahány kormány, annyiféle elképzelés – ki a közigazgatás centralizálását, ki a decentralizálását tekintette alapnak.

A Horn-kormányban aztán belecsaptak a lecsóba, és csak kevesen múlt, hogy Horn nem bólintott rá a közigazgatási szakemberek által kidolgozott változtatásokra.

Szinte az összes kormány alatt téma volt tehát a közigazgatási reform, kivéve az első Orbán-kabinetet...

Orbánéknak csak másodszorra fontos

Az első Orbán-kormány idején ugyanis nem volt olyan kormánypárti politikus, akinek eszébe jutott volna hasonló, maga Orbán Viktor pedig, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc elnöksége idején már-már mutatkoztak a szocialista-szabaddemokrata kormány fogadóképességére utaló jelek, a baloldal összeomlásával azonban ezeknek a terveknek is befellegzett.

Aztán jött Orbán másodszor, és a parlamenti kétharmadát kihasználva megvalósítja azt, amit több mint három évtizedig csak tervezgettek.

Így jutottunk el odáig, hogy Orbán Viktor egyfajta politikai varázslóként megduplázta a vidéki "kiskirályok" számát. A politikai főnökök kaptak maguk mellé (alá?) egy a közigazgatást felügyelő, tehát abszolút nélkülözhető második főnököt, aki az adminisztrációért felel.



Mindenki jól jár


Az integrált ügyfélszolgálati irodák ötlete tehát lényegében a rendszerváltás óta eltelt húsz év egyik legörvendetesebb változtatása a közigazgatásban, csakhogy az ötlet megvalósítását egy az Orbán-kormánytól már-már megszokott politikai újrarendezkedés kíséri.

A kormányablakok tehát kinyitottak, Orbán Viktor pedig jól jár. Ráadásul a 2013-ra tervezett járási ablakokkal járó pozíciókkal további szájakat lehet betömni a Fidesz számára oly fontos hátországban.

Közben pedig lehet újra figyelni a médiabohózatra meg az uniós elnökség porcelánjaira. Meg a szmogra...