A Jobbik ellenzi a sztrájktörvény módosítását

A Jobbik szerint a a sztrájktörvény módosítását célzó kormánypárti javaslat durván csorbíthatja a sztrájkhoz való alkotmányos jogot.

A Jobbik tudatában van annak, hogy szükséges az elégséges szolgáltatás meghatározása, "amellyel meg kell határozni a lakosság biztonságát garantáló szolgáltatási mértéket, azonban a sztrájk, mint a munkajogi harc végső eszközének értelme nem kérdőjelezhető meg" - szögezte le az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Bertha Szilvia országgyűlési képviselő.
Szerinte az önálló képviselői indítványként beterjesztett jogszabály-módosítás nem alkalmas e probléma rendezésére.

A később törvénybe is foglalható megállapodások megkötését komoly szakmai egyeztetéseknek kell megelőznie, amelyre még kezdeményezések sem indultak; a javaslat nem hagy felkészülési időt a megállapodásokra, annak hiányában a döntést a bíróság hatáskörébe utalja ötnapos határidővel, ami "abszurd szakmai elvárás" még a kompetens ágazati szakemberektől is - írta Bertha Szilvia.

Az ellenzéki politikus hozzátette: mivel a sztrájkhoz való jog a munkavállalók alkotmányos alapjoga, komoly aggályokat vet fel a korlátozása; a sztrájkjog szűkítését úgy akarja elérni a hatalom, hogy a megállapodások megkötéséig nem tartható munkabeszüntetés. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor - megállapodások hiányában - hónapokra ellehetetlenül a sztrájkjog gyakorlásának lehetősége a közszolgáltatások területén - tartalmazza a közlemény.

Az érdekegyeztetéseket folyamatosan megkerülő kétharmados kormány számára lehetőség nyílik olyan tartalommal megalkotni az elégséges szolgáltatásokat előíró törvényeket, amelyek akár hosszú távra is értelmetlenné tehetik a sztrájkjog gyakorlását - fogalmazott Bertha Szilvia. A Jobbik a törvényjavaslatot elutasítja, elfogadása esetén pedig megteszi a szükséges lépéseket - zárul a közlemény. Múlt pénteken tették közzé a parlament honlapján Kara Ákos és Kontur Pál fideszes képviselők javaslatát, amely az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás, ennek hiányában pedig az erről döntő munkaügyi bíróság határozata esetén tenné lehetővé a jogszerű sztrájkot azoknál a cégeknél, amelyek a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végeznek.

Forrás: MTI