Parlamenti helyzetjelentés

Emberi jogok napja

Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke arról emlékezett meg, hogy az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én kihirdette és elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
A nyilatkozat mérföldkő volt az emberi jogokról való gondolkodás és azok kodifikálásának történetében - mutatott rá, felhívva a figyelmet arra is, hogy ez a szöveg a legtöbb nyelvre lefordított dokumentum a világon. Az alelnök kijelentette: a 2011 első felében esedékes magyar soros EU-elnökség egyik legfontosabb feladata az európai romastratégia kidolgozása lesz. Az emberi jogok megvalósulása nemcsak kormányok, politikusok feladata, hanem minden emberé - hangoztatta Jakab István.

LMP: a lakhatáshoz való jog legyen alkotmányos alapjog!

Az emberi jogok napját a parlament a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalásával ünnepelje meg! - szorgalmazta Szabó Tímea LMP-s képviselő, aki szerint szélsőséges szegénység és kirekesztés jut százezrek osztályrészéül ma is Magyarországon.

A kétharmados parlamenti többség hadat üzent a jogállamiság alapvető intézményei ellen, így aránytévesztésnek tűnhet, hogy ezen a napon nem például az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásáról vagy a szólásszabadság korlátozására irányuló törvénykezési szándékról beszélünk - fogalmazott.

A kormány nevében válaszoló Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a képviselő nyitott kapukat dönget, mert a kormány az emberi jogok védelmének kiemelt jelentőséget tulajdonít, gazdaságpolitikájával munkahelyet akar teremteni, megélhetést akar biztosítani. Utalt az eladósodottak kilakoltatásának megakadályozása érdekében történt kormányzati intézkedésre is.

MSZP: a soros elnökség lehetőség, de kockázatai is vannak

Kovács László (MSZP) szerint a soros EU-elnökség óriási lehetőség Magyarország nemzetközi tekintélyének erősítésére, de vannak kockázatai is. Mint mondta, a kormány most megmutathatja, mit tud egy olyan közegben, ahol nincs kétharmados többsége.

Az MSZP a sikerben akar osztozni, nem a kudarcban - mondta a volt külügyminiszter, aki szerint a siker attól is függ: hogyan kommunikál, hogyan működik együtt a magyar kormány az uniós szervekkel, és az uniós értékrenddel, szabályokkal összhangban kormányozza-e az országot. Ez ügyben komoly aggodalmak vetődtek fel szerinte, mivel rendszeressé váltak a "sértő üzengetések", legutóbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tett ilyet az Európai Bizottság felé. Téved a kormány, ha azt hiszi, az ilyen sértéseket elfelejtik - mondta Kovács László.

Simicskó István szerint Gyurcsány Ferenc külpolitikája valóban szakadékba taszította az országot, de a jelenlegi kormány bízik a sikeres elnökségben, amelyhez a szocialisták támogatására is számít. Azt mondta, a kormány meghatározta külpolitikai stratégiáját és nemzetpolitikai céljait, és elismerést fog kiváltani, ha őszintén képviseli a magyar nemzet felemelkedését célzó álláspontját.

Jobbik: kevés az eredmény az elszámoltatásban

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő az elszámoltatás "akadozását" kérte számon a kormányon. Az elszámoltatás nem működik, az első elszámoltatási biztos megbukott - értékelte, ismét kitérve arra, hogy szerintük a Jobbikra kellene bízni ezt a feladatot, amely "20 évet tudna adni 20 évért". Szerinte meg kell szűrni, milyen tőkét enged be Magyarország, és a földtörvény módosításával lehetetlenné kell tenni a külföldiek számára, hogy földterületet szerezzenek, birtokoljanak Magyarországon.

Cséfalvay Zoltán vitába szállt azzal, hogy akadozna az elszámoltatás. A kormány a jog talaján áll - szögezte le az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a folyamatnak jogszerűnek kell lennie, még ha lassúnak tűnik is. Rámutatott, hogy Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos nem bukott meg, hanem polgármesterré választották Zuglóban, és összeférhetetlenségi szabályok miatt kellett Budai Gyulának átvennie a feladatait. Magyarországon szükség van a hazai és a külföldi befektetőkre egyaránt - hangsúlyozta.

A Fidesz a salgótarjáni sortűz áldozataira emlékezett

A fideszes Székyné Sztrémi Melinda a 1956. december 8-ai, salgótarjáni sortűzről, illetve annak áldozatairól emlékezett meg.

Mint mondta, a történtekről sokáig nem lehetett őszintén beszélni, emlékezni, az "álszocialisták" a rendszerváltás után is hallgattak az igazságról, az elkövetett bűnökről. A salgótarjániak mártírhalála nem volt hiába való, nem engedtük, hogy elvegyék tőlünk a történelmünket - értékelte.

Simicskó István államtitkár az elhangzottakra reagálva úgy fogalmazott, talán nem túlzás azt állítani, hogy ma nem lennénk itt, ha nem lett volna 1956, anélkül ugyanis nem lett volna 1989 sem. Többször megköszönte a megemlékező felszólalást, és azt kívánta: Salgótarján, a félelem városa váljon a hit, a szeretet, a remény, az emberség városává. Úgy látom, hogy az ön kezében jó helyen van a város vezetése - fordult Székyné Sztrémi Melindához.