Eljött a cyberterror ideje

A WikiLeaks-ügy rádöbbentette a világot, hogy a XXI. század legerősebb fegyvere nem az erőszak, az atombomba vagy a terror, hanem az információ. Egészen pontosan az a gyors és széleskörű adatáramlás, melyet az internet tesz lehetővé.

Lehetne arról beszélni, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál ténykedése káros-e vagy hasznos. Hogy amit csinálnak, az terrorizmus, gerillaakció, anarchizmus vagy idealizmus-e? Hogy a kiszivárogtatások mögött valóban megszállott oknyomozók hivatásuk iránti elkötelezettsége áll, vagy pedig egy új hatalmi rend előkészítőinek akarata?

Borul a világ

Rengeteg kérdést vet fel a Wikieaks-jelenség, melyekre talán csak hosszú évekkel múltán tudunk majd választ adni, ha  valaha egyáltalán kiderülnek háttérinformációk. Egy biztos: a WikiLeaks alapjaiban rengeti meg a fennálló rendszert. A Nyugat, de elsősorban az Egyesült Államok nagyhatalmi pozíciójáról van itt szó.

A WikiLeaks idén júliusban robbant be a köztudatba, amikor kilencvenezer titkos dokumentumot tettek közzé az afganisztáni háborúról, mely az USA történelmének eddigi legnagyobb kiszivárogtatása volt. Október elején az iraki háborúval kapcsolatban jelentettek meg 400 ezer katonai dokumentumot. A legnagyobb dobásuk azonban a múlt heti volt, amikor 250 ezer titkos diplomáciai dokumentumot közöltek az oldalukon.

Lehull a lepel

Amerika pőrén áll a világ előtt. Nem feltétlenül azért, mert egetrengető újdonságokat tartalmaznak a kiszivárogtatott dokumentumok, hanem azért, mert ki lettek mondva olyan dolgok, melyeket nem szabad kimondani.

Amerika mozgástere beszűkült, nemzetközileg mondhatni működőképtelenné vált. Mire a NATO végre összerakott egy új afganisztáni stratégiát az első kiszivárogtatás óta, és aláírt egy megállapodást Karzaival a jövőre nézve, addigra dobhatja is a kukába az egészet, mivel a diplomáciai jelentésekben gyengekezűnek titulált afgán államfő úgy döntött, megszakítja kapcsolatait a világszervezettel.

Megállíthatatlan

A Julian Assange körüli hercehurca teljesen felesleges. Még ha el is kapja az Interpol, majd odaül valaki más, aki folytatja ugyanezt. Assange egy láthatatlan erő elé tartott maszk.
Érdekesebb kérdés, hogy igaz-e egyáltalán a vád, miszerint Assange szexuálisan zaklatott két fiatalkorú nőt. Vagy ez is csak egy olyan húzás, mint hogy letiltották Amerikában a WikiLeaks domain nevét? Ennek annyira van értelme, mint a kínai Google-ön elhallgatni a valóságot a Tienanmen térről.

Talán egy korszak zárul le ezzel. Az a korszak, mely körülbelül a második világháború óta tart, és melyben Amerika mint elsőszámú nagyhatalom a „világ csendőre” szerepét játszva őrködik a demokrácia felett. Évtizedek óta most először nem az Egyesült Államok akarata érvényesül. És hiába állítanák elő Julian Assange-t, hiába szüntetik meg ezerszer a WikiLeaks domain nevét, nem mennek vele semmire. Mert az információ megállíthatatlan.

Assange már be is jelentette, hogy legközelebb a gazdaságot veszik célba. Állítása szerint több tízezer bizalmas dokumentum áll rendelkezésükre elsősorban amerikai nagybankokkal kapcsolatban.