Rettegés a bagdadi éjszakában

Kié az iraki éjszaka? Ahogy az erőszak alábbhagyott Irakban, úgy tűnt, hogy ismét a tea és vízipipa mellett pihenők uralják majd az esti órákat, levetik a háború legrosszabb napjaiban szerzett, ostromlottakra jellemző mentalitásukat, és újból benépesítik az éjszakai klubokat, illegális italméréseket és közparkokat.

Az október végi és november eleji támadások azonban ismét elsöpörték az új életre kelt esti és éjszakai élet békés, vidám képét. A lázadók éttermekben és kávéházakban, köztereken és boltokban robbantottak, sok iraki meggyőződése szerint azzal a határozott szándékkal, hogy a sötétség óráira visszaűzzék az embereket otthonaikba.

Bagdadban tehát új küzdelem kezdődött az estéért, az éjszakáért. Az irakiak többsége ugyanis újból az utcán szeretne járni, még ha ennek ellene vannak is a gépkocsiba rejtett pokolgépeket működésbe hozó, robbanó mellényt és automata fegyvereket használó lázadók.

"Valahányszor elhagyom a házam, úgy érzem magam, mintha háborúba mennék" - mondta a 27 éves Alan al-Kuri a The New York Timesnak.

Egy Bagdad utcáin eltöltött éjszaka egyelőre kevés bizonyossággal szolgál a tekintetben, hogy melyik oldal fog felülkerekedni.

Az amerikai lap riportja szerint november első csütörtökjén - az iraki munkahét végén, mindössze két nappal a legfrissebb támadások után - vásárlók lepték el a Karada nevű városrész járdáit. Sokan megálltak a bútorüzletek és a drogériák fénylő kirakatai előtt, hogy szemügyre vegyék a kínálatot. Kereskedők színes mintájú kelmék tekercseit bontották ki, zöldségárusok a padlizsán és a paradicsom árán alkudoztak vásárlóikkal. Férfiak csoportosultak maszgufot, az irakiak kedvelt csemegéjének számító sült pontyot áruló utcai sütödék körül, anyák próbálták elráncigálni gyerekeiket a kalóz-DVD-k halmaitól.

"Nappal vagy éjszaka, az életnek mennie kell tovább - fogalmazott Nebra al-Attar, ölében tartva öt hónapos kislányát, Nardinét egy csillogó háromemeletes, új étteremben. - Ha csak a bombákra gondolnánk, sosem csinálnánk semmi. Ki kell állnunk a jogainkért".
Elegáns új éjszakai bárok és éttermek nyíltak szerte Bagdadban, és az irakiak, akik az elmúlt években sok estét töltöttek a falak közé rejtőzve, kezdenek újból eljárni otthonról.

De bármilyen zsúfoltak voltak is a járdák azon a csütörtök estén, kevesen akadtak, akik hosszabb időre megálltak volna valahol. A teaházak, amelyekben korábban a férfiak pipázás közben a csapnivalóan működő iraki politikáról vitatkoztak, most szinte üresen tátongtak. Kongtak az ürességtől földszinti éttermek is, csupán az unatkozó pincérek támasztották bennük a falat, vagy rendezgették a terítékeket, hogy elüssék valamivel az időt.

Több ember is elmondta, hogy bár eljött hazulról, igyekszik elkerülni a nagyobb tömeget, és szokássá vált az is, hogy az utcákon tartózkodók mobiltelefonjaikon biztató SMS-eket küldözgetnek haza: "Igen, jól vagyunk. Éppen eszünk. Minden rendben. Hamarosan megyünk".
A 23 éves Heidar Lait a félelem tovább élését látta abban, hogy Ice Pack nevű fagylaltozója fogyasztó nélkül maradt. Közlése szerint egy normális csütörtök este a hely tele lenne családokkal, fiatal párokkal vagy éppen egyedül betérőkkel.

Véres volt az előző hét. Négy nappal korábban Lait üzletének közelében a szíriai katolikus egyház temploma ellen intézett támadásban hatvan ember halt meg. Rá két nappal tizenhat pokolgép robbant Bagdad különböző pontjain. A Karada negyed megúszta a vérontást, de utcáit rendőrök árasztották el, és rendkívüli kijárási tilalom lépett életbe.
"Láthatja, az üzlet üres. Az otthonaikba akarják kényszeríteni az embereket, mint valami börtönbe" - magyarázta Lait.

Becslése szerint eladásai 75 százalékkal csökkentek az előző néhány napban. Elárulta, hogy félelmében nem mert elmenni megnézni a mintegy 20 percnyi útra lévő két fióküzletét, mert rettegett otthagyni Karada viszonylagos nyugalmát.
"Tényleg félek... - ismerte be, felidézve, hogy kis híján meghalt, amikor egy éve aknatalálat érte egyik barátja otthonát. - Egy pillanat alatt vége lehet mindennek".

A hűvös estét élvező irakiak dacosan és fatalistán nyilatkoztak. Azt mondták, a kormányra nem lehet számítani, mert túlságosan el van foglalva saját belharcaival, és még az utcai világításról sem tud gondoskodni, úgyhogy az emberek kénytelenek sötét utcákon közlekedni. A támadások meg jönnek, amikor jönnek. Addig viszont továbbra is kimennek a sötétbe.

"Senki se akadályozhat meg bennünket abban, hogy szeressük az éjszakai Bagdadot. Senki sem akadályozhatja meg, hogy éljünk" - szögezte le a 39 éves Hajdar Abu Fatma cigarettáját szíva egyik barátja egyébként néptelen kávézójának teraszán.
Forrás: MTI