Januártól jönnek a kormányhivatalok

Január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal, az Országgyűlés ugyanis kedden elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztett a Ház elé.

A parlament a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 257 igen, 102 nem szavazattal fogadta el, a jogszabály egyszerű többséget igénylő rendelkezései pedig 257 igen és 102 nem voksot kaptak. A törvény szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként jön létre 2011. január 1-jétől a fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.

A Magyar Közlöny szeptember 14-i számában jelent meg az a kormányhatározat, amely felsorolja az érintett hivatalokat. Eszerint a szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek,

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.

A kormányhivatalok a kabinet általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében Budapesten. A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását.

A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik majd, akiket a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel. Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik. Nem lehet kormánymegbízott azonban helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő.

A kormánymegbízott megbízatása a kormány megbízatásának megszűnésével, lemondásával, felmentésével, halálával, választójogának elvesztésével vagy összeférhetetlenségének megállapításával szűnik meg. A megbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter állapítja meg legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 28-szorosában.
A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén.
Forrás: MTI