Egy kormányzati tervezet szerint bővítenék a PSZÁF jogkörét, így a fogyasztók számára szélesebb körű megoldást tudna biztosítani a felügyelet. Binder Istvánnal, a PSZÁF szóvivőjével beszélgettünk.

Milyen átalakítósokat terveznek?

A FEOSZ véleménye
A Fogyasztóvédők szerint nem valósul, meg a békéltető testületek függetlensége, mert közalkalmazottak dolgoznak majd ott.

Kifogásolják azt is a békéltető testületeknél, hogy a határozatukat kötelezővé teheti a PSZÁF, mivel nekik döntéshozási joguk is van. Ezzel viszont beavatkoznának egy jogvitába, amiben nincsen illetékességük.
Hat újdonságot akarnak bevezetni. Az alkotmányt úgy módosítják, hogy a felügyelet alkotmányos szervként jelenik meg. Ez annyiban nem új: az egyik előd szervezetünknek, az Állami Bankfelügyeletnek már volt ilyen joga.

Jelenleg egy gyorsan változó piacról van szó és már régóta szükséges lenne, hogy a felügyelet gyorsan és rugalmasan tudjon reagálni egyes változásokra. Válság idején mindig gyorsan változik a piac és indokolt egy önálló szabályozási kör egy olyan felügyeletnél, amelyik első körből értesül a változásokról. Ezzel növelik a megelőzés lehetőségét is.

Ehhez csatlakozik a második pont: a felügyelet elnöke rendeletalkotási jogot kap. Ennek van egy korlátja: a hozott rendeletek nem lehetnek ellentétesek a hatályos törvényekkel, és az MNB elnökének rendeleteivel.

Ha jól értem, akkor a PSZÁF-nek lehetősége lesz segíteni közvetlenül akkor, ha a bank egyoldalúan szerződést módosít?

Nem mondanék példákat. Bármilyen piaci zavar esetén jogunk van kiadni rendeleteket. Ma csak ajánlásokat adhatunk ki, amelyet vagy betartanak, vagy nem. A kormány elé is csak javaslatokat tehettünk.

Milyen változások lesznek még?

A harmadik fontos változás, az a felügyeleti biztos esetében lesz. Amennyiben a korábbi menedzsment helyett egy cégnél őt kell alkalmazni, ahhoz most általános és egységesített szabályokat alkalmaznak.

A Pénzügyi Stabilitás Tanács ülésein a feleket az MNB-vel egyenlővé teszik. Így a PSZÁF függetlensége nagyobb teret kap.

Az következő a pénzügyi békéltető testület rendszere, amelyet beiktatnak a rendszerbe. A közérdekű kereseti jogok érvényesítése az utolsó változtatás, amely lehetőséget ad a felügyeletnek arra, hogy a fogyasztók érdekében eljárjon. Ezt csak és kizárólag a polgári jog alapján tehetjük meg, még akkor is, ha nem a felügyelet a sértett fél.

A Fogyasztóvédők Egyesületek Országos Szövetsége szerint hátrányokkal jár a békéltető testület felállítása a fogyasztók számára.


Igen szerintük ezzel szűkítik a fogyasztók lehetőségeit, de nem erről van szó.

Az elmúlt időszakban nem kapott ilyen hangsúlyt a pénzügyi békéltetés, mert a pénzügyi intézetek nem vetették magukat az eljárások alá. Úgy értékelték, hogy ez nem szakszerű eljárás.

Most mi bővítjük a lehetőségeket, sokkal hatékonyabbak leszünk. Nagyon részletes jogszabályok lesznek, ehhez természetesen a megfelelő végzettséget is hozzárendelik.

Ha születik egy határozat a békéltető testületeknél, az kötelező érvényű lesz, vagy fordulhat az illető máshova is jogorvoslatért?

A pénzügyi békéltető testület határozata nem csorbítja azt a jogát a fogyasztónak, hogy bírósági úton rendezze az ügyét.

Ez a másik oldal számára is érvényes?

Igen. Sőt a testület határozatát is meg lehet támadni a bíróságon, ha valamit kifogásol az érintett vesztes fél.

Fordítva viszont nem lehet: ha már van egy jogerős ítélet, akkor nem lehet azt nálunk megtámadni. Folyó per, vagy ítélet esetén a testület visszautasít minden kérelmet, sőt akkor is, ha közvetítői eljárás zajlik.