Horváth: "Nem kell félni, a gyógyszerész egyetemet végzett"

A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének álláspontja szerint az egészségügyi törvénymódosítás számos igazságtalanságot hordoz. A változások előnyeiről Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke nyilatkozott a HírExtrának.

A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége szerint kifogásolható, hogy a törvényjavaslat kizárólag a gyógyszerészek körének érdekét képviseli, akik jelen pillanatban személyi joggal rendelkezve gyógyszertárat vezetnek. Igaz, hogy ez rossz irányvonal?

Alapvetően nem igaz. Ez a törvényjavaslat a betegek érdekeit helyezi a középpontba, és az egész gyógyszerellátást a beteg-érdek alapján közegészségügyi szolgáltatásként, nem kereskedelemként definiálja és így építi fel. Ebből kifolyólag egyáltalán nem a gyógyszerészek érdekében történik az újraszabályozás. Kétségtelen, ez a fajta szabályozás egybeesik a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a gyógyszerész szakmai szervezetek törekvéseivel.

A HGYSZ irreálisnak tartja azt az érvelést, mely szerint a megfelelő szakmai munka és a gyógyszerészeti felelősség csak a gyógyszerészek többségi tulajdonának biztosításával érhető el. Ez idáig szakmaiatlanul működtek a gyógyszertárak?

Elkezdődött az államosítás?!
Miközben az egészségügyért felelős államtitkár kizárta a társadalombiztosítás privatizációját, markáns állami szerepvállalást ígért a szektorban, s rögtön be is jelentette: első lépésként több önkormányzattal megkezdték a tárgyalásokat az általuk nehezen fenntartott kórházak állami átvételéről.

www.mgyk.hu
A hálózati formában működő gyógyszertárak mögött is vannak megfelelő, vagy magas szakmai színvonalon működő gyógyszertárak, de ennek a biztosítéka nem a működtető cégben van, vagy pedig annak a munkáltatói felelősségvállalásában, hanem az alkalmazásában álló gyógyszerészeknek a szakmai felelősségben, képzettségében, és tapasztalatában.

Ebből kifolyólag nyilvánvalóan a színvonal biztosításához a minőség, biztonság és a gyógyszerész szakembereknek a tapasztalata kell. Azonban ez csak akkor érvényesülhet, ha a szakember tudását érvényre tudja hozni. Ha hálózati működtetés keretében működik egy gyógyszertár, és tételezzük fel, szakmán kívüli működtetője van a gyógyszertárnak (autókereskedő, és különféle cégek), akkor nem tudják ezeket érvényesíteni, hiszen számos esetben felülírja a működtető a szakmai tevékenységét.

Azonban, ha többségi tulajdonban vannak a gyógyszerészek, akkor nyilvánvalóak a felelősségi viszonyok. Amennyiben vét a szakmai szabály ellen, akkor őt, mint szakembert, szakmai egzisztenciájában is számon lehet kérni, így ez egy tiszta felelősségi viszonyt jelent.

A gyógyszerészek rendelkeznek a sikeres üzletvezetéshez elengedhetetlen pénzügyi, közgazdasági tudással?


A gyógyszertár kétségtelenül egy gazdálkodó egység is, amellett, hogy egészségügyi szolgáltató. A privatizáció óta tizenhat év telt el. Az elmúlt időszakban a gyógyszerészek megtanulhatták ezt a gazdálkodási tevékenységet. A másoddiplomás képzések mellett, számos gyógyszerész végzett közgazdasági és vezetőképző tanfolyamokat. A jövőre vonatkozóan pedig a kamara az etikai szabályozás egy új területét, az úgynevezett gazdasági etika területét szeretné megnyitni, ami a felügyeletet, számonkérést, és szankcionálását is célul tűzi ki.

Nem kell félni, a gyógyszerész egyetemet végzett, komoly stúdiumok után áll, így képes arra, hogy adott esetben cégvezetési, vagy egyéb üzletvezetési tanulmányokat folytasson. A gyógyszertár vezetéséhez kötnénk a későbbiekben az ilyen irányú tudást és végzettséget.

A kamara egyetért azzal, hogy a kormányzat tiltaná a gyógyszerek díjának közvetett csökkentését (ajándék, vásárlásra jogosító utalvány, kupon). A törvénymódosítás miért ír elő a marketing- és versenytilalmat? Hiszen a betegek előnyhöz jutottak ezáltal.

Kétségtelen, hogy ezek valamilyen anyagi előnyként felfoghatók, azonban ezek a marketingakciók a gyógyszerellátó rendszert olyan szinten képesek torzítani, ami mellett képtelenség kiegyensúlyozott ellátást működtetni. Mégiscsak furcsa, hogy az állam egyrészt megengedi, nagy forgalmú helyeken, tetszés szerinti technikákkal, messzehatóan gyűjtsék a gyógyszerforgalmat és a vényeket a gyógyszertárak.

Egy kiegyensúlyozott rendszer, mindenki számára egyenlő esélyt ad az ellátásra. Ez esetben viszont megengedhetetlen az olyan kereskedelmi technikákat alkalmazása, amelyek messzi vidékről képesek a gyógyszerforgalmat koncentrálni. Ezeknél a cégeknél és gyógyszertáraknál viszont ez áll a középpontban.

Ön szerint igazságos lenne a HGYSZ azon követelése, ha a törvény életbe lép, akkor a gyógyszertári befektetők, gyógyszerészek ne szerezhessenek részesedést kereskedő és gyártó cégekben, illetve az ilyen részesedésüket számolják fel?


Alapvetően különbséget kell tenni a gyógyszertár, mint a betegekkel foglalkozó egészségügyi szolgáltató, egyben üzleti vállalkozás és a nagykereskedelem között, amely tiszta üzleti, forgalmazási feladatokat ellátó cég. A speciális szabályozás - amely kizárja a marketinget és előírja a többségi tulajdont- az egészségügyi szolgáltató szintre értelmezendő.

A gyógyszerészeknek -külföldi példák szerint is- azokat az érdekeiket, melyeket a beszerzési oldalon előnyként meg kívánnak szerezni, azt megtehetik beszerzési szövetkezetek formájában. A gyógyszerész tulajdonban levő nagykereskedők a nagykereskedelmi piac egy kis szegmensét jelentik, tehát semmiképp nem képesek torzítani a nagykereskedői oldalt.

Küttel Sándor szerint az átalakításhoz szükséges költséget nem tudja kitermelni a szektor. Ön szerint a 2014. vagy a HGYSZ által javasolt 2020. a reális időpont a változások kivitelezéséhez?

A gyógyszertárak eladósodottsága a nagykereskedők felé kétségtelenül létező, és kezelendő probléma. A kamara éppen ezért már a tavalyi év során megkezdte a kapcsolatfelvételt a nagykereskedői oldallal. A tárgyalási sorozatban bizonyos ajánlatokat tettünk a helyzet kezelésére. Ez többek között arra is vonatkozott, hogy milyen adósságkezelési lehetőséggel legyenek, milyen technikákkal lehet az eladósodott gyógyszertárakat személyre és vállalkozásra szólóan ebben a helyzetben segíteni. Sajnálatos módon ebben nem tudtunk előrehaladni és ebből kifolyólag, csak az idei évben öt milliárddal nőtt ez az állomány.

Ez a tizenhat milliárd egy tényszám, azonban a helyzet kezeléséhez ennek egy precíz átvilágítására van szükség, hogy lehessen látni mi az, amit konszolidálni kell.

Akkor reális a HGYSZ álláspontja, ha a piacnak önerőből kell kitermelni a szükséges összeget.

A húszmilliárdnyi befektetendő tőkével kapcsolatban a kamarának az az álláspontja, hogy kétségtelen ez egy akkora tőke, amit nagy valószínűséggel egy rendezett, kiegyensúlyozott, jól szabályozott rendszer mellett a pénzintézetek megfinanszíroznának, azonban mindenképpen szükség van az államnak a garancia illetve a fedezet biztosítási funkciójára. Az állami garancia ezekhez a hitelekhez, és tranzakciókhoz elengedhetetlen. Ilyen irányban próbáltunk lépéseket tenni.

Kerestük, hogy akár az Új-Széchényi terv keretében található-e olyan fejezet, ami erre a célra használható lenne. Az állam tudja, milyen tőkemozgásról van szó és a megfelelő eszközökkel a biztonságban való kivitelezhetőséget segíti majd.

Nem azt mondom, hogy a gyógyszertári működésből, 2014-ig ki lehet termelni ezt a tőkét. Pénzintézeti segítségre van szükség, amely egy hosszabb időre szóló hitelt jelent.

A jogalkotó feladata, hogy olyan szabályrendszert állapítson meg, ami egyrészt alkotmányos másrészt pedig kivitelezhető. Az államnak nem az a célja, hogy az új jogi szabályozás miatt olyan veszélyhelyzetbe kerüljenek a gyógyszertárak, ami ellehetetlenítené a biztonságos gyógyszerellátást. Az egész újraszabályozás arról szól, hogy az állam szerepet akar vállalni és felelősséggel akarja ezt szabályozni és irányítani.

Az állami szerep felerősödésével ön egyetért?


Így van. A gyógyszerellátásban az erőteljes állami szerep, az erélyes hatóságok és egy hatékony etikai rendszer kell. Mindezek a megfelelő működés alapjai, amit mi támogatunk.