Hiányzók az alkotmányozásról

Az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmány-előkészítő eseti bizottság csütörtöki ülésén.

Salamon László (KDNP), a testület elnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: az eseti bizottság a hármas munkacsoport anyagát tárgyalta meg, amely a kormányzati rendszerről és a hatalomgyakorlás formáiról szól.

Közölte: az ülésen a kormányoldal és a Jobbik vett részt. Mint mondta, megtárgyalták a többségi anyagot, valamint az MSZP, az LMP és a Jobbik ehhez csatolt mellékletét is.

Salamon László kitért arra is, hogy a részkoncepciókat illetően november 16-án hoz döntést a bizottság.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság az elkészült részkoncepciókat november 2-15. között tárgyalja meg, az összegző munkacsoportja november 30-ig alakítja ki az új alaptörvény koncepciójának egységes szövegét, amelyet az eseti bizottság december első felében vitat meg, majd az Országgyűlés elé terjeszt.

A munkacsoportok már október végére elkészítették a részkoncepcióikat.
Ezekben egyebek mellett javaslatot tettek arra, hogy vegyék ki az alkotmányból azt a passzust, amely magyarországi lakóhelyhez köti a választójogot, továbbá rögzítenék az új alaptörvényben: házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre. (E kezdeményezésekben nem volt konszenzus a parlamenti pártok között.)

Rögzítenék az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnökének felelősségét minden mulasztásért és törvényellenes eljárásáért; a bírósági ítéletek nyilvánosságának elvét; az önkormányzatokkal kapcsolatos jogköröket pedig áthelyeznék az Alkotmánybíróságtól a közigazgatási bírósághoz.

Az egyik kezdeményezés szerint az új alkotmány preambulumában hivatkozni kellene a Szent Koronára.

A parlamenti pártok abban nem jutottak egységes álláspontra, hogy egy- vagy kétkamarás legyen az Országgyűlés a jövőben. Különbséget tennének viszont a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok között, mégpedig úgy, hogy a kötelező feladat- és hatáskör meghatározásával egyidejűleg biztosítani kellene a szükséges finanszírozási feltételeket is.

Az MSZP és az LMP október 26-án jelentette be, hogy a továbbiakban nem vesz részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában. A két ellenzéki párt azt követően döntött így, hogy a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítését követően Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője alkotmánymódosítási javaslatot terjesztett elő.

Az LMP csütörtökön délután közölte: a párt az alkotmányos válság megoldása érdekében vállalja, hogy ha a kormányoldal visszavonja a népszavazások és az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbáló javaslatokat, akkor újra részt vesznek az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában.
Forrás: MTI