Tegnap újabb fejezet jött el a Parlament életében: Orbán Viktor ismertette a második akcióterv részleteit. Erről, és az ellenzék reakcióiról beszélgettünk Kiszelly Zoltán politológussal.

Milyen politikai üzenete van a tegnapi miniszterelnöki felszólalásnak?

Második akcióterv és külön adók
A Fidesz tegnap ismertette a második akciótervet. Ebbe benne a volt a német típusú szakképzés, a nyolc helyett tíz évig támogatják a lakásvásárlásokhoz az elő megtakarításokat. A Széchenyi-tervet az agráriumban is alkalmazni fogják, a vállalkozásoknak egyszerűsítik a végelszámolást. 27 százalékról 20 százalékra csökkentik a TB járulékot annak, aki kétszer négy órában vállal részmunkaidőt. A pályázatok elbírálásában csökkentik az elbíráló intézmények számát.

A legnagyobb viták a magán-nyugdíjintézmények körül alakultak ki. Lehetőséget kapnak a tagok a visszalépésre, illetve befagyasztják az állami kifizetést a pénztáraknak. Emellett a különadókról és mértékükről isis szó esett. A vonatkozó intézkedéseket a Parlament elfogadta.
A legfontosabb: a múlt heti előadáshoz képest a részleteket a Parlamentben ismertette, ahol az ellenzéknek is lehetősége volt véleményt nyilvánítani. Az első Orbán-kormány idején nem itt hangzottak el ezek a beszédek, ezért a "belföld" felé ez nagyon fontos üzenet.

Orbán Viktor némi következetességet próbált felmutatni: amit a választásokon megígértek, azt igyekeznek tartani.

A 2008-as népszavazás óta megjelent egy enyhén populista, szociális tartalom is a beszédükben: nem a megszokott neoliberális gazdaságpolitikát vallják. Az embereket már nem lehet megszorítani, hanem a terheket máshogy kell elosztani. Így tudott a Fidesz nagy szavazóbázisra szert tenni.

Ehhez jön még, amit a miniszterelnök Kötcsén mondott a középosztály és az alsóbb osztályok közötti szövetségről, aminek most van az első terhelési próbája.

Mennyire áll október harmadika ideológiája, tényleg erre szavaztak az emberek?

Nem. Úgy tavasszal, mint most is a pártok nagyon szűkszavúak voltak a kampány során. Nem nagyon hallottunk ilyen kimunkált programokat. De nem is a választások eredményét kell interpretálniuk.

A választás hozta a papírformát: a fideszes szavazók mentek el a legnagyobb számban, a többi párt szavazói pedig kevésbé. A kispártok szavazói nem láttak esélyt a fordításra, illetve az LMP-re nem is nagyod tudtak hol szavazni.

Akik most politikailag aktívak, azok a Fideszt támogatják, a többi erő pedig nem tudott kellően kívánatos alternatívát nyújtani. Nyílván nem konkrétan arra szavaztak, ami az elkövetkező négy évben lesz, hanem az irányt helyeslik. Október harmadika a többiek gyengesége is volt.

Most ez a harmadik utas vonal megy tovább: egyfajta államkapitalizmusról van szó. Világszerte zajlik ez a folyamat, illetve vita: a gazdaság, vagy a politika domináljon. Az elmúlt időszakban a neoliberális politika a gazdaságot helyezte előtérbe, most pedig világszerte a politika megpróbálja visszahódítani a gazdaságtól az uralmat.

A közérdek emlegetése is beleilleszkedik a sorba?

Igen, ennek az emlegetése egy kísérlet arra, hogyan tudják elfogadtatni az intézkedéseiket. A Fidesz akkor tud hatalmon maradni, ha az alsóbb rétegek nem pártolnak el tőle. Ennek megfelelően próbálta meg közérthetően elmondani, amit akar. A szegényekkel is meg kell értetni, a közérdekbe ők is beleférnek. Tartalmi megjelenése pedig annyi: az államot meg kell erősíteni.

Hogy szerepeltek az ellenzéki pártok?

A Jobbik hozta a papírformát: nem tudja felmutatni a különbséget saját maga és a Fidesz között. Annyit tudtak mondani: még többet akarnak. Orbán pedig nagyon jól lepattintotta őket, a Fidesz kifogta a szelet a vitorlájukból.

Az LMP mániákusan fél attól, nehogy az SZDSZ korábbi álláspontját osszák. Ezért nem folytathatják a neoliberális politikát, és nem közeledhetnek az MSZP-hez sem. Az MSZP a neoliberális álláspontot képviselte, mert ezt mindenki szabadon hagyta.

Az MSZP átáll neoliberális párttá?

Nem, ez nem igaz. Az MSZP inkább modernizációs, nyugatos párt akar lenni, mondjuk úgy technokrata. Ezért maradt meg nekik ez az álláspont.

Ha visszatekintünk a múltra, akkor az SZDSZ képviselte ezt az irányt, egész addig, amíg Gyurcsány Ferenc meg nem jelent a szocialistáknál. Ezt ő átvette az SZDSZ-től, amiért kritizálták is az MSZP-t, mert így már nem a kisembereket képviselték. Ezért mondta Szili Katalin:  a baloldal üresen maradt.

Ez egy neoliberális ízű technokrata vonal. Mesterházy most Gyurcsánnyal is versenyez, és be akarja bizonyítani, ő is tud technokrata lenni.

Az ellenzék számára mit hozhat a jövő?

Két út van előttük: vagy vonzó programot ajánlanak, amihez egyre többen csatlakoznak, vagy a Fideszről leszakadókat próbálják begyűjteni. Az utóbbira van nagyobb esély. Az MSZP a legalkalmasabb a gyűjtőpárt szerepére.

A Jobbik túl radikális a mérsékelt szavazók megszólítsához. Az LMP-nek egyelőre nincs vonzó mondanivalója. Talán az MSZP azért is volt ilyen technokrata, hogy a leszakadókat magához vonzza, például a magánnyugdíjpénztárak esetében.

Nem hiszem, hogy most alanyi jogon szavazatokat tudnának gyűjteni, sokkal inkább a Fidesz hibáira várnak. Egyszerűen nincs eszköz a kezükben.

Akkor most nyugodtan várhatnak.

Igen, hiszen három évig nem lesz menetrend szerint választás. Egyelőre nem is kell nagyon erőlködni, mert nincs politikai hozadéka. Most alapozó munka folyik, és ha ez jól működik, és a Fidesz hibázik, akkor ennek lehet gyümölcse.

Akkor viszont egy másik kérdés merül fel: a Fidesz továbbra is egyedül fedi le a jobboldali szavazótábort és lesz még három párt rajta kívül,  akkor kinek lesz esélye? A szélsőjobb akár még együtt is működhet a Fidesszel, és akkor hiába erőlködik az LMP és az MSZP.

Az LMP nem akar majd együttműködni az MSZP-vel, hiszen látják, az SZDSZ mélyrepülése is akkor kezdődött, amikor összeállt a baloldallal.

A megosztott ellenzék máig érvényes, ha a Fidesz sokat is hibázik, nem biztos, hogy hatalomra kerülnek, hacsak nem lesznek többségben.