Egy ideje nincs fizetésemelés a közszférában, mi az álláspontjuk ezzel kapcsolatban?

Érdemes megnézni a szellemi foglalkoztatásúak átlagkeresetét. A versenyszférában ez 186 ezer forint, a nemzetgazdasági átlag az 165 forint, a közszféra átlagkerete 145 ezer forint körül van. Ekkora különbség még sohasem volt. Jelen pillanatban történelmi mélyponton van a közszféra átlagkeresete.

Miért?

Ez az elmúlt három év kifejezetten közszolgálat ellenes politikájának köszönhető. Ez 2007-től tart, akkor fagyasztották be először a közszolgálati illetménytételeket. Ebből adódott, hogy lényegében csak a törvényekből fakadó automatikus emeléseket kapták meg, ez háromévente az állomány egyharmadának jelent kötelező béremelést.

2008 végére az előző kormányzat ezeket az elemeket is megölte azzal, hogy nem biztosított forrásokat az éves béremelésekre. Ebből adódóan a munkáltatói mérlegelésen alapuló bérrész teljes egészében megszűnt. Lecsupaszították csak és kizárólag a törvények bártarifái által megállapított béreket biztosították a közalkalmazottaknak. A köztisztviselőknek még ezt sem. Náluk lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy munkaértékeléstől függően eltérítse a béreket a vonatkozó szabályoknak megfelelően pozitív vagy negatív irányba.

Ehhez még hozzájött a tizenharmadik havi fizetés teljes elvétele. Ezzel együtt sikerült egy 8,3 százalékos zuhanást előidézni a béreknél. Ezt a hiányt 2010-ben – lehet, hogy a választások miatt – megpróbálták kompenzálni: februárban és áprilisban is volt egy kereset-kiegészítés. Ez annyiban volt szerencsétlen intézkedés, hogy a kiegészítés egyformán jutott az alacsony és magas bérezésű embereknek. A 2010-es SZJA azért valamennyivel többet hagyott meg a magasabb keresetűeknek. Az alacsonyabb keresetűeknek nominálisan sem maradt szinten az előző évhez képest a bérük.

Az alacsony keresetűeknek annyi mozgása volt, hogy változott az országos minimálbér, és a szakmunkások kötelező minimumbére. Ez sok közszolgálati alkalmazottra vonatkozik, de a bértáblán, akik e felett állnak, azoknak nem kötelező az emelés.

Van egy tévhit, mert sokan azt gondolják, hogy kötelező változtatni, pedig nem. A közszolgálati illetmény kiinduló tétele nem emelkedik a minimálbérrel. Mi szeretnénk elérni, hogy a kiinduló alap legyen egyenlő a mindenkori minimálbérrel, de sajnos nincs automatizmus. Ez eddig a bértárgyalásokon így alakult, de most nem.

A 2010-es kereset reálértéke jelenlegi megegyezik a 2002. szeptember előtti reálkereset kereset értékével. Ha nem változik a helyzet, akkor 2011-re már ezt sem érjük el.

Mekkora béremelésre lenne most szükség?

Az a baj, hogy a jelek szerint most tovább romlik a helyzet. A közszolgálati személyi juttatás most 2050 milliárd bruttó összeg, ehhez 550 milliárd járulék tarozik. Most ebből mintegy száz-százötvenmilliárdot kívánnak kivonni. Ennyivel csökkenne jelenleg a bértömeg.

Most azt mondták, hogy a közszféra áttér a bértömeg gazdálkodásra. Ez minimum szakmai tájékozatlanság. Ez réges-régen megvan a közszférában. A létszám és a bér nyílván összefügg.

2006 óta a közszolgálati létszám többszázezer fővel csökkent. Megindult az exodus. Amikor a kilencvenes években csökkent a versenyszféra, akkor a közszféra még nőtt is. Igen, mert a vállalati szervezetből, amit lehetett átvettünk. Most viszont nálunk csökken a létszám.

2005 és 2010 között megtörtént nálunk is a leépülés. Ez húsz százalékos leépülés. Ez a bértömegre is hatással volt.

Ezen bértömegen belül nem vonnák ki a 150 milliárdot, és benne hagynák azt az összeget, amit február-márciusban kifizettek, akkor az forrás lenne egy infláció követő tarifa és béremelésre 2011-re. Ez körülbelül négy-öt százalékot jelent.

Ahhoz, hogy tovább ne zuhanjon a közszolgálati kereseti átlag. De például mi 2008-ban megegyeztünk arról, hogy emeljék meg négyezer forinttal az illetményalapot. Ez az alapja a fizetéseknek, ezt szorozzák meg egy egyéni szorzóval. Akkor ezt a válság miatt felfüggesztették. Jó lenne, ha most már tartható lenne ez a pénz.

Rétvári Bence szerint majd akkor lesz béremelés, ha jól teljesít a gazdaság.

Ez elég szerencsétlen megszólalás volt, főleg a közszolgálat szempontjából. Talán az államtitkárúr életkora miatt nem tudja, de 1995-ben azért kellett béremelést végrehajtani, mert amikor megindult a gazdaság – elvileg most is meg fog történni – akkor oly mértékben ürült ki a közszféra, hogy nem maradt kormányzati szakember. Azzal egyetértek, hogy a közszolgálat, az szolgálat, de ezért nem adnak semmit a Lehel piacon.

Mi is a munkaerőpiacról szeretnénk munkaerőt szerezni. A fiatalok elég rugalmasak. Nem vonzó az, hogy két hónap alatt ingyen megszabadulhat a munkaerőtől a kormány.

A másik, ami gondot eredményez, hogy szükség van szakemberekre. Ezt egyetlen egyetemen sem tanítják meg, kell két-három év. Ezért is veszélyes, hogy simán kirakhatják az embert két hónap után ingyen.

Most is politikai alapon vannak személycserék. Ez egy időre meg fogja bénítani a közigazgatást. Ki kell alakulni a kapcsolatoknak, de hosszú idő kell.

Most volt a ReGeneráció program, ez segíthet ebben?

Nem akarom azt mondani, amit itt néhányan, hogy ez egy átverés volt. Én nem mondom ennek, de ez elég sok szempontból megtévesztő volt. A háromszáz embernek sem állása van, hanem ösztöndíja. Ebből aztán lehet, hogy lesz állás, de nem biztos.

Mondják, hogy elképesztő az érdeklődés. Persze, ha ennyire sok állástalan frissdiplomás van. Itt egy meghirdetett állás, ahova van háromszáz jelentkező.

Nagy Anna kormányszóvivő nem tud a közszféra leépítésekről.

A kormányszóvivő vagy végzetesen tájékozatlan, vagy nem mond igazat. Egy költségvetési körlevélben benne van, amit én is megkaptam, nem titkos: nem igaz, hogy egy kormányszóvivő nem tud róla.

Ebben benne van a költségvetési terv bázisa. Ott az is benne van, hogy öt százalékkal kisebb kiadás kell jövőre. A kiadások csökkentését elbocsátásokkal kell megoldani. Ehhez legkevesebb öt százalék csökkentés kell, de a háttérintézményeknél tíz százalék.