A támogatott hitelfelvételeket szigorították

Az első félévi lakáshitelek állományának 66 százaléka devizaalapú.

Az első félév végén a lakáshitelek állománya 4.294 milliárd forint volt, a 2009-es GDP több mint 16 százaléka, ennek 66 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedik.
 
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Lakossági lakáshitelezés, 2010. I. félév című Statisztikai Tükör című kiadványa szerint a 2009. végi adatokkal összehasonlítva a teljes hitelállomány összege több mint 9 százalékkal, a devizaalapú állományé 16 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével magyarázható, sokkal inkább a forint és az euró, illetve a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának eredménye.

A svájci frankhoz képest 18,8 százalékkal, az euróhoz 5,8 százalékkal gyengült forint az első félévben. Az összes hitelállomány 65 százaléka a bankoknál, 31 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódott, 4 százaléka pedig a takarék- és a hitelszövetkezeteknél jelent meg. Az állomány 89 százaléka a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, 7 százalékuk külön figyelendő minősítést kapott, az átlag alatti, kétes, vagy rossz minősítésű hitelek 4 százalékot tettek ki.

A KSH szerint figyelemre méltó változás, hogy 2009 első félévéhez képest csökkent a problémamentes hitelek aránya, ugyanakkor majdnem duplájára nőtt a külön figyelendő, valamint az átlag alatti, kétes, vagy rossz minősítést kapott hiteleké. Ez azt jelenti, hogy június végén 58 ezer követelésnél a törlesztési késedelem 31–60 nap közötti, 31 ezer esetében pedig a 61, de akár a 365 napot is meghaladhatta.

Az év első félében több mint 21 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 111 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év első félévihez képest 31 százalékos, összegét tekintve 38 százalékos csökkenés következett be. A 2009 első felétől kezdődő visszaesés tehát tovább folytatódott, ami együttesen tükrözi a pénzpiaci válságnak a hitelintézetek hitelpolitikájára és a lakosság hitelfelvevő képességére gyakorolt hatását. Az idei év első félévében engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 4 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év azonos időszakának 27 százalékos arányával. A csökkenést a támogatott forinthitelek felvételének szigorítása magyarázza.


Forrás: MTI