Mindenki rendben befizette az adóját?

Ebben egészen biztosak vagyunk. Nincs erről ugyan felmérésünk, de miután a bankadót kötelesek befizetni az intézmények, minden bank, tisztelve a törvényeket, befizette.

Milyen következményekkel lesz ez a különadó a bankszférára?

Ez a bankadó mértékét tekintve nagyon magas. Egész Európában egyetlen országban van bankadó, Nagy-Britanniában. Ott 0,04 százalék. Magyarországon ötvenmilliárd forintig 0,15 százalék. Ötvenmilliárd felett, ez 0,5 százalék. Utóbbiból vannak többen.

Azt látjuk, hogy a bankokra az idénre tervezett összegből mintegy százharmincmilliárd forint jut. Erre jön még rá a tizenhárommilliárd forint különadó, ami egy korábban bevezetett adófajta.

Az első féléves nyereség az egész szektorban százharminckilencmilliárd forint. Az ez évre kivetett bakadó ugyanannyi, mint az első féléves nyereség.

A bankoknál a második félév mindig sokkal gyengébb, mint az első. Az utolsó negyedévben kell például megtervezni a céltartalékokat. Ez azt jelenti, hogy az évet a magyar banki közösségnek több tagja is veszteséggel zárja.

Van olyan bank, amelynek ez érinti a tőkehelyzetét is (az MNB-nél már végrehajtottak tőkeemelést - a szerk.). Eddig a bankok tőkehelyzete megfelelő volt, sőt a különadó sem rendítette meg a stabilitásukat. Viszont most a hitelezési képesség szűkült.

Gondolom ez negatív hatással lesz a gazdaságra is.

Minden bizonnyal fékezni fogja a gazdasági növekedést.

A válság kitörése óta a bankok kényszerűen lefaragták a működési költségeiket. Négy-ötezer embert bocsátottak el a bankszektorban, leállították a fiókhálózat bővítését, meglevő fiókokat szüntettek meg.

Ha a nyerség alapon működő gazdasági társaságot sokkszerű kiadás éri, akkor megvizsgálja, hogy ezt költségcsökkentéssel tudja-e ellensúlyozni. Az előzmények tükrében ez nem lehetséges. Ez esetben marad az áremelés.

A jelenlegi tételek áthárítása rövidtávon nem várható. Egyszerűen azért, mert a gazdasági válság még tart és magas a munkanélküliség aránya.

Viszont a bankok már eddig is óriási terheket vállaltak a válság következményeiből. Sokan fizetésképtelenek, sok ügyfélnek költséges módon adtak lehetőséget ahhoz, hogy fizetőképesek maradjanak. Ha áttolnánk a költségeket, akkor drasztikusan megemelkedne a fizetésképtelenek aránya. A bankok a jelenlegi gazdasági helyzet miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy az adó terheit azonnal áthárítsák az ügyfelekre.

Amennyiben jövőre is egy különadót vezet be a kormány, és annak a mértéke is óriási lesz, akkor nem lesz mérlegelési lehetőség. Ha ilyen magas lesz a különadó, és nem csökken a munkanélküliség, lassan, vagy semennyire sem nő a GDP, akkor a bankok számára kényszerűség lesz a különadók terhét áthárítani az ügyfelekre.

Azért is, mert egy bank nem a saját pénzével foglalkozik, hanem az emberek és a vállalatok megtakarításaival. Az emberek vissza akarják kapni a betéteiket, különben a bankadó hatása rájuk terjedne ki.

Ilyen helyzetben a bankoknak többletforrásra lesz szüksége. Nyílván lesznek olyanok, amelyeknél tőkeelmésre lesz szükség. Ez esetben a külföldi anyabank mérlegelheti, hogy olyan helyre vigye-e a pénzét a térségben, ahol megtérül, vagy olyan helyre, ahol egy különadó miatt elveszik.

Van olyan bank, amelyik tervezi, hogy kivonul az országból?

Egyelőre nem tudok róla. A magyar bankok külföldi tulajdonosai eddig is felelősséggel működtették a hazai leányvállalataikat. Tartósan akarnak a magyar piacon dolgozni.

Az más kérdés, hogyha jövőre is bevezetnek egy ilyen különadót, akkor hogyan látják az itteni leányvállalatok működési feltételeit. 

A  2011. évi költségvetési számok után kiderül, hogyan járulhat hozzá a hazai bankrendszer a gazdaság fellendítéséhez.