Több, mint négymillió madárra került gyűrű
Több mint négymillió madarat gyűrűztek meg Magyarországon 1908 és 2009 között - derült ki az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központ összesítéséből.
A leggyakrabban megjelölt faj - az összes gyűrűzés mintegy 10 százalékát kitevő egyedszámmal - a füsti fecske volt, ezt követi a partifecske és a foltos nádiposzáta.
Magyarországon évi 180-200 ezer madarat jelölnek így, a világon gyűrűzött madarak száma eléri az 5 milliót.
A madárgyűrűzést a 20. század eleje óta alkalmazzák az egyes fajok vonulási útvonalainak feltérképezésére, a madarak élettartamának meghatározására, illetve az állományváltozások nyomon követésére. A megjelölt madarak száma az ötvenes években kezdett nagymértékben emelkedni, köszönhetően az új befogási módszereknek.
A II. világháború előtt főként a telepesen fészkelő madarak fiókáit gyűrűzték, más fajokat csak alkalmanként jelöltek meg. Később a különféle kifeszített függönyhálók elterjedésével nagyobb számú egyedre került gyűrű. A megjelölt madarak mintegy 93 százaléka soha nem kerül meg, a gyűrűzések nagy számának köszönhetően azonban a legtöbb fajról így is elegendő adat áll rendelkezésre.
A megfigyelések hatékonyságát nagyban segítette a színes gyűrűk elterjedése a 20. század második felétől. Ennek segítségével az állat újbóli elfogása nélkül, távcsővel is azonosíthatóak az egyedek, meghatározható vonulási útvonaluk, életkoruk, területhűségük. A legtöbb madarat július és szeptember között jelölik, többségében az abban az évben kikelt fiatal egyedeket. A megkerült madarak több mint 90 százalékát a gyűrűzés helyén fogják vissza, de az igazán fontos adatokat a távolsági visszafogások szolgáltatják.
A Kárpát-medence sok madár vonulása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, központi elhelyezkedése miatt több állatföldrajzi területtel is kapcsolatban van.
Az MME tájékoztatása szerint 2008-ban figyelték meg Magyarországon a 400. madárfajt, jelenleg 402 ez a szám, amely európai viszonylatban is magasnak tekinthető.
A hazai madárgyűrűzési adatbázis alapján az eddig ismert legidősebb jelölt madár egy 1976 nyarán, még fiókaként gyűrűzött parlagi sas volt, amelynek tetemét 2002 nyarán találták meg Heves megyében. Az énekesmadarak közül a legidősebb egy 1960 májusában jelölt vetési varjú, amelyet 1973-ban lőttek le Tiszalöknél.
Forrás: MTI