A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jelenlegi alapkamat május óta van érvényben. A monetáris tanács legutóbbi augusztusi ülésén megoszlott a tagok véleménye: négyen az 5,25 százalékos alapkamat tartására, ketten, köztük a jegybank elnöke 0,25 százalékos emelésre, egy tag pedig 0,25 százalékos kamatcsökkentésre szavazott.

A tanács megítélése szerint, bár 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból , a kibocsátás csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. Az infláció a tartósan gyenge belső kereslet miatt a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Magyarország kedvezőtlen kockázati megítélése a piaci szereplők által érzékelt bizonytalanságot tükrözi - áll a közleményben.

Az elmúlt hónapban a globális kockázatvállalási hajlandóság és Magyarország kockázati megítélése is változékony volt. A svájci frank erősödése az euróval, illetve a forinttal szemben különösen nagy terheket ró a svájci frankban eladósodott háztartásokra. A devizaadósok csökkenő törlesztési képessége a bankoknál jövedelem- és portfólióromlást eredményez, ami a hitelkínálat visszafogásához vezethet. A befektetői bizalom megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kormány kinyilvánította az elkötelezettségét a 2011-es 3 százalékos hiánycél mellett. A hiánycél elérését alátámasztó konkrét intézkedések ismeretében az ország kockázati megítélése javulhat - állapította meg a monetáris tanács.

A magyar növekedési kilátásokat rövid távon a kedvező nemzetközi konjunktúra és a gyenge belső kereslet kettőssége határozza meg. A gazdasági növekedés motorja idén az élénk külső kereslet. A bizonytalan jövedelemkilátások és a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése miatt a fogyasztási kereslet stagnál, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá a növekedéshez - állapította meg a testület.

A legfrissebb inflációs adat összhangban áll az augusztusi inflációs jelentés alappályájával a tagok szerint. A korábbi hónapoknál gyengébb árfolyam hatása a fogyasztói árakra egyelőre nem érzékelhető, azonban az élelmiszerárak emelkedése rövid távon erősödő inflációs nyomást okozhat.

Az inflációs jelentés lezárása óta publikált béradatok a vártnál kedvezőbbek. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a jelenleg visszafogottan árazó vállalatoknál felhalmozódott költségnyomás azonban emelheti az inflációt. Az inflációs cél teljesülése szempontjából továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások - fogalmaztak.