Eötvös intézet: az ellenzéki pártok maradjanak ki az alkotmány előkészítésésben

Az ellenzéki pártoknak, az alkotmánnyal foglalkozó társadalmi szervezeteknek és független szakértőknek címzett levélben az áll, hogy az intézet szerint az új alkotmány "a politikai harc középpontjába kerül", nem lehet a politikai közösség közös műve.

Ha az ellenzéki képviselők részt vesznek az alkotmányt előkészítő bizottságok munkájában, valamint később a parlamenti vitában, legitimálnak egy olyan új alkotmányt, "amelynek tartalmára - a kormánypártok által választott döntési technikák következtében - semmilyen érdemi hatásuk nem lehet" - figyelmeztetett az intézet.

Ha azonban az ellenzéki pártok eleget tesznek a levélben foglaltaknak, mentesülhetnek "attól a morális tehertől, hogy részt vesznek a két évtizede működő, a szabadság és a méltóság elvein alapuló, a hatalommegosztást és az alapjogok védelmét megfelelően biztosító alkotmányos szerkezet lebontásában és a helyébe lépő, bizonytalan alapokra építkező új rendszer kialakításában" - olvasható a dokumentumban.

Mint felidézték: a választási kampányban nem esett szó új alkotmányról, a Fidesz választási programja sem tett róla említést. Először csak a választások után beszélt Orbán Viktor kormányfő az új alkotmány szükségességéről, de ekkor még a 2012-es év második felét jelölte meg az elfogadás céldátumaként - tették hozzá.

Később többször módosították a dátumot, "bizonyos sajtóbeszámolók szerint március 15-ig" kell elfogadni az új alkotmányt, így az intézet szerint már nincs lehetőség nyilvános társadalmi vitára: az alapelvek ez év december végéig készülnek el, és a normaszöveg megírása csak ezután kezdődhet.

Az intézet tájékoztatása szerint érdeklődésükre Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy sem a kormány, sem a minisztérium nem vesz részt az alkotmány előkészítésében, ami az intézet szerint ugyancsak arra utal, hogy a szövegezés csak az alapelvek elfogadása után kezdődik, jelenleg a közigazgatásban semmiféle érdemi munka nem folyik az ügyben.

Ez kizárja az érdemi nyilvános vitát - hangsúlyozták.

Mint a levélben olvasható, a kormánytöbbség nem indokolta az alkotmányozó folyamat többszöri lerövidítését, azt pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy "az alkotmányozás valamely politikai csoport vagy politikus pillanatnyi érdekének rendelődjék alá". Hozzáfűzték: a többszöri határidő-változtatásra más magyarázatot nem látnak.

Miközben az alkotmányozásra szánt idő néhány hónapra rövidül, nem kap kellő figyelmet az a kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán a hatályos alkotmány leváltása - vetette fel az intézet, emlékeztetve: az 1989-es alkotmány alapkérdéseiben az akkor meghatározó pártok egyetértettek, ezért is szolgálhatott húsz évig a magyar demokratikus politika alapjaként.

Az alkotmány "mindig több az alkotmány szövegénél", az idő múlása önmagában is erősíti legitimitását: az alkotmány "magába foglalja az értelmezések és a gyakorlat újabb és újabb rétegeit" - áll a levélben.