Meddő ellentétek a Fidesz-KDNP között

Boross Péter volt kormányfő a gyermektelenségi adóval oldaná meg a népességcsökkenés problémáját. Bagdy Gáborral, a KDNP fővárosi frakcióvezetőjével az ellentétes megoldási alternatívákról beszélgettünk.

Semjén Zsolt a sajtóban tett nyilatkozatában kijelentette, hogy nem támogatja a "gyermektelenségi" adó bevezetését. A KDNP miért nem segíti a kezdeményezést?

Érzéketlen Boross
A téma meddő nőket érintő vonatkozása kapcsán Boross úgy vélekedett, "nem kell érzelmi kérdést kreálni az ügyből", a nemzet jövőjéhez vagy gyerekneveléssel, vagy különadó fizetésével lehet hozzájárulni.

www.mr1-kossuth.hu
A KDNP már 1992-ben kidolgozott az akkori Népjóléti Minisztérium megvalósításával egy demográfiai koncepciót. A tervezet lényeges és érdemi eleme az ösztönző eszközök elméleti kivitelezése volt, amivel segíteni lehet a drámai demográfiai folyamatok lassulását. A korábbi évtizedek tapasztalataiból és szakmai elemzéseiből arra jutottunk, erre az ösztönzés a legjobb módszer. A motivációt számos módozattal lehet megvalósítani (pénzügyi ösztönzők; értékrendbeli ösztönzők; áttételes ösztönzők).

A párt már évtizedek óta a családi adózást helyezte előtérbe, ami szorgalmazta, hogy az adófizetésénél valamilyen formában vegyék figyelembe az eltartottak számát. Értelmetlen olyan családokat megadóztatni, melyeket később automatikusan a szociális ellátórendszeren keresztül segélyezni kell. Ez egy szükségtelen veszteséggel és károkkal járó folyamat.

A KDNP kizárólag a családi adózást támogatja, és rossz irányvonalnak tekinti a gyermektelenek megbüntetését. Ráadásul a gyermektelenség melletti állásfoglalás adódhat élethelyzetből és egészségügyi állapotból is. Nem szabad egyes társadalmi csoportokat diszkriminatívan az önhibájukon kívül büntetni.

Ön szerint miért a családi adózás bátorítja hatékonyabban a gyermekvállalási kedvet?

A gyermektelenségi adó nem a mi gondolatkörünkből származik. A KDNP azt szeretné, hogy a gyermekvállalók érezzék a társadalom támogatottságát. Elképzelhetőnek tartom egy olyan javaslat létrehozását, mely a nyugdíjazásnál pozitív referenciát ad azoknak, akik több gyermeket nevelnek. Ezáltal az egész életfolyamatot átívelve a társadalom érzékeltetné, hogy az állam megbecsüli azokat, akik a gyerekek szülésével, nevelésével hozzájárulnak az ország gazdagodásához. Ez egy hosszú távú beruházás.

Ön szerint az államnak költséghatékonysági szempontból éri meg a nagyobb létszámú gyermektelenekre büntetést sújtani ahelyett, hogy a családosokat támogatná?

Valóban, nagy a gyermektelenek tábora és ezzel párhuzamosan egyre kisebb a több gyereket vállalók aránya. Azonban csupán adminisztratív okokból is érdemesebb azokat segíteni, akik gyermekeket nevelnek. Létszámuk alapján is könnyebb számukra egy hatékony, ösztönző technikát kidolgozni.

A jövőben elképzelhetőnek tartja a gyermektelenségi adó bevezetését?


Boross Péter említette a javaslatot, így került a köztudatba. Nem tudok arról, hogy a Fidesznek ilyen elképezése lenne. Mégis, ha a Fidesz előállna ezzel a javaslattal, akkor ezt a gondolkodást és folyamatot, igyekeznénk megváltoztatni.

Ha esetlegesen az ellenzék kidolgozna a családok támogatására vonatkozó javaslatot, akkor önök azt méltányolnák?


Igen, ha létezne egy minden szempontból megfelelő elképzelés. Ennek ellenére, egy javaslatot nem szükségszerű pozitívan értékelnünk, ha a célok, vagy az alkalmazott technikák nem esnek egybe az elképzeléseinkkel.

A Fidesz hogyan reagál arra, hogy a KDNP-nek teljesen más elképzelése van a népességgyarapodás ösztönzésére?


A Fidesszel együttműködési megállapodásban vagyunk. A jelenben és a jövőben is létrejöhetnek olyan helyzetek, melyben nem teljesen értünk egyet. Az irány ugyanaz, de többféle megoldás jöhet szóba. Ez esetben konzultálnunk kell és döntenünk, hogy melyik párt fogadja el és azonosul a másik érveivel.

Tíz településen külön jelöltet állít a Fidesz-KDNP. A felhalmozódott konfliktusok kiindulópontjai lehetnek a két párt közötti, kibékíthetetlen ellentétnek?


Elméletileg semmit nem lehet kizárni. Ennek ellenér semmilyen tartós konfliktusra utaló jelet, igényt és feszültséget nem tapasztalok. Ha valamikor is keletkezhetnek gócpontok, akkor a két együttműködő partner bölcs egyeztetéseket követően, megfontoltan megoldja a konfliktust.

Az önkormányzati választások a politika jól kidolgozott játékszabályait követik. Helyi szinten elkerülhetetlen a feszültéségek kialakulása. Adódik olyan eset, amikor a pártoknak nem sikerül megegyezésre jutniuk. Ezeregyszázból tíz településen robbantak konfliktusok. Ezek a mérési hibahatáron belül vannak. Tehát, nem kell messzemenő következtetéseket levonni, hiszen természetes, hogy a Fidesszel nem mindenben értünk egyet.